Fábián Janka: Történelem és romantika. Szerelmek, hősök és kalandok a magyar történelemből. Central Kiadói Csoport, 2024.
„A történelem legnagyobb varázsa azonban az, hogy gyakran az emberi fantázia sem képes túlszárnyalni a valóságot!”
Napjaink egyik legsikeresebb magyar írónője kétségkívül Fábián Janka. Romantikus történelmi regényeiben mindig olyan korrajzot fest az aktuális témában, hogy a történelmet szerető olvasó szája tátva marad olvasás közben. A sok fikciós mű után elérkezett az idő, hogy az ismeretterjesztő szekcióban is kipróbálja magát és a Történelem és romantika kétségkívül hozza azt a magas színvonalat, amelyeket az írónő eddigi történeteiben megszokhattunk.
A 180 oldalnyi törzsszövegben 16 történetet olvashatunk, amelyek nagy része a 19. századi magyar történelem egy-egy szeletét dolgozza fel, emellett pár írás az 1700-as és az 1900-as évekbe is elkalauzol minket. A könyvhöz a Hunyadi-sorozattal nagy sikert arató Bán Mór írta az előszót, aki a nagyon szépen jellemzi az előttünk álló tartalmat:
„Olyan pontos, érdekfeszítő írások ezek, amelyek önmagukban is képesek felcsillantani a régmúlt ékköveit.”
Janka kiválóan vezeti olvasóját a magyar történelem érdekesebbnél érdekesebb rejtelmeiben. Van, ahol egyszerű tévhiteket rak helyre vagy olyan magyarokat mutat be, akik külföldön lettek sikeresek, esetleg külföldi hölgyek kerülnek a látóterünkbe, akik Magyarországra házasodtak és megszerették a népünket. Minden fejezetet magához hűen alapos korrajzzal és a tárgyalt szereplők előéletének felvázolásával dúsít meg, ezzel is biztosítja az adott téma jobb megértését.
A nyitány mondhatni elég erősre sikerült, hiszen az egyik legnépszerűbb szerelmi legendát, Andrássy Gyula és Sisi kapcsolatáról szóló pletykát cáfolja meg. A történetek közül számomra kiemelkedő volt a lovával szinte összenövő Sándor Móric élete, és külön a József nádorról szóló rész, akinek bepillantást nyerhetünk a magyar ügyért tett munkásságába és a szerző joggal állapítja meg, hogy nagyon mostohán bánt vele a marxista történetírás. A szerelmi történetek közül érdekes az, ahogyan összekerül Széchenyi István és Crescence, és ugyanezt elmondhatjuk Batsányi János és a Baumberg Gabriella esetében is. A szerelmi történetek közül kétségkívül a legszaftosabbnak mondható Batthyány Lajosé, amely alapján egy családi szerelmi háromszög kellős közepébe csöppenünk a reformkor és 1848 idején. Bánky Vilma személyében az első hollywoodi magyar csillag tárul elénk, és megismerhetjük Számwald Gyulát, aki egy nagy katasztrófát előzött meg az amerikai polgárháborúban. Külön olvashatunk Napóleon győri tartózkodásáról, és előkerül az első balatoni gőzös is.
Fábián Janka az ismeretterjesztő műfajban is rendkívül gyönyörűen bánik a szavakkal, sokszor a humorát is megcsillantja. A szövegeket az ahhoz kapcsolódó szemelvények egészítik ki, emellett egy nagyon gazdag képanyag hozza hozzánk még közelebb a tárgyalt témákat. Egyes történeteknél – főleg amelyeknek a helyszíne a Balaton – egyből kirándulni támad kedve az embernek olvasás közben. Ha már megjött az a bizonyos motiváció az utazásra, egy kisebb irodalomjegyzékből akár válogathatunk is magunknak a témákban való további elmélyülésre, amit magunkkal is vihetünk a vonatútra.
Egyetlen probléma van ezzel a kötettel, mégpedig a rövidsége. Janka fenn említett stílusának köszönhetően észre se vesszük és már a végére értünk. Remélhetőleg lesz folytatása, addig is ajánlom mindenkinek, aki érdekességeket szeretne olvasni a magyar történelemből!
Sásdi Tamás
