Tóth Imre: Egy polgári arisztokrata. Kánya Kálmán (1869-1945). Sziluett - Korszerű Történelmi Életrajzok-sorozat. Kronosz Kiadó - Magyar Történelmi Társulat. 2016.
Kánya Kálmánt a történelemkönyvek az 1930-as évek külügyminisztereként említik, részint főleg azt, hogy alatta született meg az első bécsi döntés és nem tartozott a nácik kedvencei közé. Életét a Sziluett-sorozatban a Soproni Múzeum igazgatója, Tóth Imre történész dolgozta fel és rávilágít, hogy itt sokkal többről van szó, mint egy egyszerű külügyminiszterről!
Az életrajzban egy magának való embert ismerhetünk meg, aki bejárta szó szerint a szamárlétrát és ennek köszönhetően értett is a külpolitikához. A kötet elején a szerző ismerteti a dualizmus és a Horthy-korszak külpolitikai irányvonalait megismerjük Kánya származását és Sopront, ahol felnőtt és tanulmányai egy részét végezte. Majd a bécsi Konzuli Akadémia következik, ahol megtanulta a diplomácia alapjait. Végigkövethetjük pályáját, kezdetben oroszországi konzulként, majd az osztrák-magyar közös külügyminisztériumban sajtófőnökként, ahol már mutogatta az oroszlánkörmeit. Az első világháborút a Monarchia mexikói követségén vészelte át, majd a háború vereség után hazatért és az újonnan megalakuló magyar külügyminisztériumban ő lett vezértitkárként lényegében a sokszor diplomáciához nem nagyon értő külügyminiszterek esze. Átélhetjük, ahogy német követ lesz, amelyet eleinte szeret és végül nácik hatalomra kerülése után inkább hazamegy, ahol karrierje megkoronázásaként a külügyminiszteri bársonyszék várja a Gömbös-kormányban. Itt érződik igazán a kötetben, hogy ez a magának való ember nemigen szeretett nyilvánosság előtt beszélni, viszont nagyon is értett a diplomáciához, amit Gömbös és Horthy egyaránt értékelt. Megismerhetjük külpolitikai törekvéseit, ahol hiába nem kedvelte sem a franciákat, sem a nácikat, tudta, kivel hogy kell bánni. A magyar történelem szégyene, hogy ezt a kiváló képességű embert végül az első bécsi döntés után náci nyomásra távolították el a külügyminiszteri posztról. Láthatjuk, hogy utána Horthy tanácsosai körébe kerül, ő is azok között van, akinek a véleményét kikérte a világháború alatt. Végül végigkövethetjük, hogy ez a nagyon gazdag életút végül akkor ér véget, amikor összeomlik a Horthy-korszakbeli Magyarország. Magánéletéről keveset tudhatunk meg, szinte nem is volt neki, a szerző is csak feltételezéseket oszt meg az olvasóval.
A kötet szövege a sorozatnál megszokott olvasmányos jellegű, amit különösen megfűszerez a szerző stílusa. A barokkos körmondatokkal is megtűzdelt életrajzból nem hiányozhat az ironikus humor sem. A szöveget emellett nagyon gazdag képanyag egészíti ki, amely még közelebb hozza hozzánk Kánya személyét és a korszakot. A kötet végén pedig egy részletes irodalomjegyzék segíti az érdeklődőt a továbbolvasásban.
Ez a kötet ajánlható minden magyar történelmet szerető olvasónak, mert egy rendkívül gazdag életutat ismerhet meg a szerző által, amelyben magát a két korszakot is felvázolja Kánya Kálmán életútjának bemutatása mellett.
Sásdi Tamás
