Tisza Kálmán: A Tisza-család krónikája. Scolar Kiadó, 2019.
„A történészek számára ajándék, ha van olyan családtag, aki érdeklődik családja története iránt, és a történész számára elérhető forrásokon túl olyan részleteket ismer a család történetéből, a generációk által továbbadott családi legendáriumból, amelyet az írott forrásokból nem lehetne megismerni.”
A dualizmus korának két meghatározó alakja volt Tisza Kálmán, és fia, István. Történelmi tanulmányaink során mindkettejükkel találkozunk, megismerjük politikai tevékenységüket, de származásuk csak szőrmentén kerül elő. Az Erdélyben élő leszármazott, Tisza Kálmán megírta a család történetét a középkorig visszavezetve és egy érdekes utazásra invitál minket a múltjukban, amely szorosan összeforrott sokszor a magyar történelem meghatározó eseményeivel.
A könyvhöz a kiegyezést követő időszak egyik ismert kutatója, Kozári Mónika írt előszót, amelyet követően a szerző a középkorban kezdi a família históriájában való barangolást, amikor II. Endre uralkodása alatt tűnik fel először a Tisza család neve. Ezután kisebb időbeli ugrással Erdélyi Fejedelemség legsötétebb fejezeténél találjuk magunkat, amikor II. Rákóczy György tönkreteszi országrésze renoméját és kitör a káosz. Itt felbukkan I. Tisza István, aki diplomataként kalandok sorát éli át a nagy káosz közepette. A következő epizódban végigkövethetjük, ahogy a család tagjai a 18. század folyamán visszaszerzik a török időkben elvesztett birtokaikat, amelyek mellé újakat szereznek, majd megépül a geszti kastély, amiről részletes bemutatást kapunk a szerző által. A 19. század először a Habsburg-házhoz hű családot tár elénk, amelynek fiatalabb generációja az 1848-as eszmék révén szembefordul a családi hagyománnyal és érdekességként hosszan elidőzünk Arany János házitanítói tevékenységénél. Itt előkerül egy érdekes sztori, amikor a Toldi költője egy angol nevelőt kívánt magyarul tanítani, cserébe ő meg az ő nyelvét kívánta elsajátítani, azonban a kölcsönös nyelvlecke pálinkázásba csapott át. A legrészletesebben természetesen a három nagy Tisza, Lajos, Kálmán és István karrierje van felvázolva. Lajos életénél számomra külön öröm volt kedvenc városom, Szeged árvíz utáni újjáépítéséről és arról a törekvésről olvasni, hogy a Tisza-parti várost a Dél-Alföld meghatározó településévé fejlesszék a jövő számára. A Generálisnak is nevezett Kálmánnál tanúi lehetünk, ahogy a hazája érdekében feladja az ellenzéki gondolkodást és a korszak leghosszabb ideig tartó kormányzása alatt megteremtődnek a polgári Magyarország alapjai. Külön kitér a viszonyára Ferenc Józseffel és a temetésével kapcsolatban is megoszt egy anekdotát. István politikai pályája mellett kitér a gazdálkodói tevékenységére és a sportolói pályafutására is. A történettudomány számára napjainkig rejtélyes meggyilkolását politikailag megtervezett akciónak nevezi, de a felelősökről konkrétan nem esik szó, inkább arról ír, hogy személyéhez milyen viszonya volt a különböző korszakok emlékezetpolitikájának és idéz azokból a történeti munkákból, amelyek vizsgálódás alá vették életét vagy politikai pályafutását. Az utolsó részben a trianoni békeszerződés miatt határon túlra szorult családtagok szomorú sorsát élhetjük át egészen a rendszerváltozás időszakáig.
A szerző kiváló kalauz módjára vezet minket végig családja történetén, gyönyörű nyelvezettel és olvasmányosan mutatja be annak képviselőit és sokszor kiemeli a nők fontos szerepét. A szöveget gazdag képanyag egészíti ki, amely még közelebb hozza számunkra a tárgyalt személyeket. A végén egy kisebb irodalomjegyzék gondoskodik arról, hogy az olvasó keressen magának újabb olvasmányokat a Tiszák történetéről. A kiváló tartalom igényes papírra lett nyomva, amely a kemény borítóval együtt már olvasás előtt hangsúlyozza, hogy különleges kötetet tartunk a kezünkben.
A könyv ajánlható azoknak, akik nagy múltú arisztokrata családok múltjával kívánnak megismerkedni, melynek olyan tagjai voltak, akik jelentős szerepet játszottak a magyar történelem eseményeiben!
Sásdi Tamás
