A Nagy Háború és az 1918-1919-es magyarországi forradalmak
„A történelemmel hivatásszerűen foglalkozók és a munkáik iránt érdeklődő intelligens olvasók számára egyre világosabb, hogy az, amit történelmi tudásnak nevezünk, csak ritkán bizonyosság, gyakran inkább valószínűség, s mint ilyen sem állandó.”
Romsics Ignác neve garancia a jó történelemmel foglalkozó ismeretterjesztő könyvre. Jelen kötete a Helikon Kiadó által indított életműsorozatának harmadik része, amelyben különböző tanulmányokat olvashatunk az első világháborún és Magyarország 1918-1919-es történetével kapcsolatban.
A kötet tanulmányai nincsenek egymással összefüggésben, ennek ellenére lehet egybefüggően olvasni, kronologikus sorrendben követik egymást. Bevezetésként olvashatunk egy kisebb historiográfiai összefoglalót, amelyben a Horthy-korszak és a szocializmus történetírásának korszakkal kapcsolatos aspektusait foglalja össze, kitérve főleg Szekfű Gyula, Gratz Gusztáv, Mód Aladár és Andics Erzsébet gondolataira. Az első tanulmányban az első világháború historiográfiáját mutatja be száz év távlatából. amelyben kitér a háború technikai fejlődésére is és bemutatja a szembenálló felek első világháborús értelmezéseit a század folyamán. Láthatjuk azt is, hogy a második világháború borzalmai mennyire szorították háttérbe az elsővel kapcsolatos kutatásokat. Egy kisebb kitérőben az Osztrák-Magyar Monarchia felosztására való törekvéseket ismerhetjük meg főleg angol és francia szemszögből, majd ismét visszatérünk az első világháborús harctérre, ahol most a katonák mindennapjaival ismerkedhetünk meg. Ebben képet kaphatunk arról, hogyan étkeztek, menyire nem volt lehetőség a tisztálkodásra és azt láthatjuk, hogy a fronton szemben álló felek olykor nem is nagyon akartak egymással hadakozni, inkább barátkoztak egymással. Ezután következik a kötet leghosszabb tanulmánya, amely még a szerző karrierjének kezdetekor önálló kötetként is megjelent. Ebben a Duna-Tisza közti települések viszonyát vizsgálja az első világháború befejezése után. A szerző alaposságának köszönhetően természetesen megismerhetjük a térség társadalmi és politikai viszonyait, különös tekintettel Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kunszentmiklós és Kalocsa vonatkozásában, majd láthatjuk a térség viszonyát a Károlyi-kormányhoz és a Tanácsköztársasághoz. Nagyon részletesen megismerhetjük a Duna melléki ellenforradalom eseményeit, amelyről végül nem tudták megállapítani honnan kezdett terjedni, a történetírás pedig Kalocsát jelölte meg utólag központként. Láthatjuk ennek Szamuely Tibor általi brutális leverését és ezután képet kaphatunk, hogyan változnak meg a politikai viszonyok a Tanácsköztársaság bukása után. A hosszú tanulmány után megismerjük a környék egyik legjelesebb polihisztorának, a tragikus sorsú Budai Dezsőnek az életét és gondolkodását, aki végül a fehérterror áldozata lesz. Egy rövid tanulmányban megismerhetünk Budai Dezsőn kívül még három környékbeli forradalmár-életpályát, Horváth Zoltán, Lőwy Ödön és Valkányi Lajos pályafutását. A kötet zárásaképpen pedig áttekintést kapunk az első világháborút követő magyarországi helyzetről, amelyben megismerjük röviden a nemzetiségek elszakadását, a Károlyi-kormány és a Tanácsköztársaság belpolitikai intézkedéseit, utóbbi honvédő háborúját és annak bukását, majd végül az ellenforradalmi rendszer és Horthy Miklós hatalomra kerülését.
A tanulmányok szövege a szerző stílusának köszönhetően könnyen felkelti az olvasó érdeklődését, és nem hiányozhat belőle sokszor az irónia sem. A szerző bőségesen idéz a forrásokból, ezáltal is közelebb hozva hozzánk az adott témát. A Dina-Tisza közének hatalmi-politikai viszonyait tárgyaló hosszú tanulmányt pedig számost táblázat és két térkép teszi még könnyebben érthetővé. A korszak és a szerző munkássága iránt érdeklődőknek kötelező olvasmány!
