A Horthy-korszak vitatott kérdései. Kossuth Kiadó, 2020.

A kötet egy 2020. szeptemberében megrendezett konferencia anyagát tartalmazza, amelyre erősen rányomta bélyegét az a nyári támadássorozat, amit a kormánypárti sajtóban indítottak az akadémiai történetírás ellen, csak mert egy „céhbeli” történész kritizálni mert egy kiadványt, amit mellesleg a támadást kirobbantó könyvkiadással is foglalkozó újságíró jelentetett meg. A kötetben a megnyitótól kezdve a zárszóig minden felszólalás olvasható és a támadás miatt ez a két felszólalás mondhatni a legérdekesebb. A nyitóbeszédben Zsoldos Attila pár mondatban foglalja össze a történeti kutatás lényegét, míg a zárszóban Gyáni Gábor hasonlítja össze a propagandisztikus, politika irányította történetírást az akadémiaival. A két beszéd között levő részek hét részre oszthatók: a Horthy-korszak gazdaság-és társadalomtörténete, politikai rendszere, oktatása és kultúrája, az antiszemitizmus és holokauszt, külpolitika, a második világháborús részvétel és végül Horthy Miklós megítélése. Minden témakört egy-egy nagyelőadás nyit és a hozzászólók egészítik ki saját meglátásaikkal, vagy azzal ami kimaradt a fő előadásból. A beszédek írásos változata bőséges hivatkozásjegyzékkel van ellátva, amely a kíváncsi olvasót motiválhatja a továbbolvasásban. A tanulmányokból képet kaphatunk arról, milyen volt az államformája a Horthy-korszaknak, milyen szerepet töltött be a korszakban a társadalom felemelésében a kultúra és milyenek voltak a szociális viszonyok, államférfinak tekinthető-e Horthy Miklós és hogy a valóságban hogyan valósult meg a „Mindent vissza!” jelszava, illetve megismerkedhetünk egy hölggyel, akinek köze lehetett ahhoz, hogy Horthy leállítsa a zsidók deportálását. Egyes felszólalásokban külön historiográfiai képet is kapunk, ami az adott témát még érdekesebbé teszi. Külön kiemelném Karsai László A magyar holokauszt egyes vitatott kérdései című tanulmányát, ahol néha olyan ironikusan fogalmaz, hogy szinte mosolygunk e vidámnak egyáltalán nem mondható témát olvasva. Ez a kötet nem hiányozhat egyetlen Horthy-korszak után érdeklődő olvasó polcáról, aki az akadémiai kutatás jelenlegi, korszakról alkotott képe iránt érdeklődik!