Cselenyák Imre: Tiszta szívvel. József Attila életregénye I. rész. Könyvmolyképző, 2022.

„Az élet hol keserű, hol édes, legtöbbször azonban mindkettő.”

József Attila személye minden magyar ember számára ismerős, hányatott sorsú életét elég részletesen megismertetik velünk az általános és középiskolában egyaránt. Ennek ellenére mindig érdekes, amikor egy olyan személyről születik életrajzi regény, akinek az életének szinte minden mozzanatát ismerjük. Cselenyák Imre regénye az irodalomórákon jól ismert mozzanatokon megy végig, mégse olyan, mintha egy száraz irodalomtankönyvben leírt életrajzot olvasnánk.

A kötet cselekménye mintegy húsz évet ölel fel időben, akkor kezdődik, amikor kis Etus és Attila Öcsödre kerül nevelőszülőkhöz és a Vágó Mártával való szakításkor fejeződik be. Az elején láthatjuk a két kis megszeppent gyermeket, akik a ferencvárosi kilátástalanság miatt kerültek az Országos Gyermekvédő Liga szárnyai alá, ezáltal képet kapunk arról, hogy amilyen volt az Osztrák-Magyar Monarchia estéjén a gyermekvédelmi rendszer. Láthatjuk, hogy a két testvér nagyon ragaszkodik egymáshoz, ezáltal kerülnek az öcsödi családhoz. Részletes útleírást kapunk a Békéscsaba – Szarvas vonatútról, amit az ötéves Attila nagyon élvez, majd átélhetjük velük azt az utat, ahogyan a vasútállomásról bakon a faluba fuvarozzák őket. Végigkövethetjük, ahogyan Attilát megfosztják a nevétől, mondván ilyen név nincsen és utána az állatokra kell vigyázniuk, amit ha rosszul csinálnak, megalázzák őket. A nevelőszülők olykor kegyetlen, olykor szerető bánásmódja mellett képet kapunk arról. mennyire nem fogadták be, sőt csúfolták a falusi gyerekek a lelencként odaérkezett társaikat. Közben láthatjuk azt is, hogy a Ferencvárosban maradt Mama és a nagyobbik lánytestvér, Jolán próbálja előteremteni a jobb megélhetést, ami által a két kisgyermek hazakerülhet.

Miután visszakerülnek a gyerekek Ferencvárosba, átélhetjük az állandó költözködést a pénzszűke miatt és láthatjuk Attilából hogyan lesz élelmes gyermek. Végigkövethetjük a Mama rák okozta leépülését és azt, ahogyan próbálták életben tartani, egyben tanúi lehetünk az asszony élni akarásáról és a testvérek, a „püngrücök” összetartásáról. Itt a leírásnál néha az az érzése lehet az olvasónak, mintha érezné most születik meg egy-egy vers a gyermek fejében:

„A szép mama napról napra nyűttebb, ahogy a teknő fölé hajol, úgy érzi, ezt a munkát már nem bírja befejezni. A ruhadagasztás, csavarás minden erejét leszívja, remeg keze, lába, gyomra, méhe. Na, a vasalás, az valamivel könnyebb, hanem a parázsló faszén ártalmas gőzétől szinte fuldokol, és szeméből folyik a könny.”

A sanyarú sors mellett láthatjuk mennyire jó esze van a kis Attilának, aki kevés tanulással is jeles eredményeket ér el az iskolában. Miközben átéljük a családi drámát, egyben átérezzük a történelmi Magyarország összeomlását is, az író kiváló történelmi hátteret ad a Tanácsköztársaság hatalomra kerüléséről, amelynek ideológiája megérinti Attilát és láthatjuk Horthy hatalomra kerülését és a trianoni traumát is átélhetjük.

A Mama halála után láthatjuk ahogy Jolán férje, Makai Ödön kezelésbe veszi a helyzetet és Attilát Makóra küldi tanulni, ahol a gimnáziumban kitűnő tanuló lesz és felfigyelnek a költői tehetségére is. Barátja lesz Juhász Gyula, aki ekkor Szeged költőfejedelme. Itt érezhetjük, hogy jó helyen van Attila, aki később Szegeden az egyetemre is beiratkozik, de a Tiszta szívvel című verse miatt Horger Antal eltanácsolja, mondván elvégezheti az egyetemet, de tanári képesítést emiatt nem fog kapni. Egyben végigkövethetjük azt a pert, amit a Tiszta szívvel gondolatvilága okoz. Szeged után láthatjuk, hogyan karolják fel különböző mecénások és hogy ismeri meg a bécsi, majd a párizsi egyetem világát, ahol úgy érzi, a gondolatait jobban szabadjára tudja engedni. Tanulmányai során pedig átérezhetjük, milyen az amikor napról napra él valaki, van amikor alig tud enni és a pénztelenségnek köszönhetően a kinézete is torzonborz. Hazatérés után pedig végigkövethetjük szerelmét Vágó Mártával és azt, ahogyan ehhez a kapcsolathoz a környezetük viszonyul.

A kötet szövege könnyen magával ránthatja az olvasót, ez köszönhető a szerző nagyon lehengerlő stílusának. A szegénység és a reménytelenség leírása olykor a csontig hatol, olykor pedig láthatjuk, hogy környezetében ezt a fiút szinte mindenki szerette és csodabogárnak tekintette. Olvasóként mi is ott érezhetjük magunkat vele az öcsödi mezőn, a ferencvárosi szegénységben, a makói gimnáziumban vagy a szegedi egyetemen. A nagyon mély leírások mellett a szerző a párbeszédbe is belecsempész a versírás mikéntjéről kisebb szösszeneteket, az egyik legjelentősebb gondolat a makói osztálytársak között játszódik le:

„– Ti nagy költők vagytok, de olyan szépet nem tudnátok versbe foglalni.
– Az attól függ – pillant fel a szótárból Attila.
– Mitől függ?
– Attól függ, hogyan hatnak rád a szavak. A megfelelő szavakkal sok mindent vissza lehet adni. Ha a legtökéletesebb költői jelzőket, hasonlatokat, metaforákat, allegóriákat használod, csodásan tudsz láttatni.
– De az még nem adja vissza a valóságot, Miszter.
– Nem is feladata. El vagy tévedve, Tibi! A költészet nem arra hivatott, hogy a valóságot kopírozza, hanem hogy új, mégis ismerős világot, vagy ha jobban tetszik, illúziót teremtsen. A lehető leghitelesebb eszközökkel.”

A kötet első részéből nagyon jó képet kapunk József Attiláról és az őt körülvevő környezetről, minden adott benne, ami egy jó életrajzi regényhez kell. Költészetét kedvelőknek, élete és az irodalomtörténet iránt érdeklődőknek kötelező olvasmány!