Benedek Szabolcs: A fiumei cápa. Helikon Kiadó, 2017.

Kovách Richárd, a Pesti Nap újságírója kedvenc kávéházában lapozgatja a konkurens lapokat, miközben nem a szokásos kávéját rendeli a pincértől. Az egyik lapban a fiumei cápáról szóló hírre lesz figyelmes, gondolja leutazik ezért a riportért az ország másik végébe, a szerkesztést pedig a nem éppen ügyes helyettesére bízza. Útnak indul a tengerhez megírni egy leleplező riportot a fiumei cápáról, mikor megérkezik a városba, nem csak a cápaveszéllyel kell szembesülnie, ott tartózkodása alatt egyebek is történnek… A szerző most az első világháború megelőző időszakba kalauzol el minket, amelyben a főhős először egy kalandregénynek látszó történetbe, végül inkább katasztrófafilmbe is beleillő történésekbe keveredik. Maga a történet rendkívül érdekes, ezt fokozzák a mai regényekbe beleillő kisebb betétek. A Fiumébe vezető út és maga a város leírása már meghozza azoknak is a kedvét a városba való utazáshoz, akik még nem jártak arra. Mondhatni Jókai is megirigyelhetné a könyvben szereplő tájleírást, amely abszolút nem unalmas betét. A táj mellett megelevenedik maga a történelem is az Amerikába kivándorolni szándékozókkal és az újságokban címszavakban olvasható politikai tudósításokkal, de érezhető a korabeli nemzetiségi feszültség is. Ugyancsak a könyv érdekességét fokozza a mellékszereplők kidolgozottsága, a szabadkőműves társaság ülése és a pikánsan erotikus betét a két mellékszereplő hölgy között.  Külön érdekesség, hogy maga a főszereplő is néha úgy érzi, hogy egy regényben szerepelne, úgymond kiszól a regényből, hogy ez már túlságosan izgalmas a számára. Kétségtelenül az olvasók számára is izgalmas és érdekfeszítő regénnyel lesz dolguk, ha elolvassák. 

Sásdi Tamás