Robin O' Wrightly: Emlékkönny. Egy igen-zet története. Talentum House, 2022.
„Van, amit nem változtathatunk meg, írhatunk újra vagy törölhetünk ki az Emlékeink Könyvéből, akármennyire is szeretnénk…”
Az első világháború végén egy francia osztag az erdélyi Bükkfalván vendégeskedik pár napot, közben a frontok poklát megjárt katonák segítenek a korábban ellenségnek számító helyieknek és barátkoznak is velük. Egyikük, Jean-Pierre intim ismeretséget köt az egyik falubeli lánnyal, Évával, majd elválnak útjaik a katonák hazaindulása után. A lány terhes lesz és emiatt otthonról is kitagadják, emiatt Szegedre költözik és megszüli az egyéjszakás kaland gyümölcsét…
Robin O’ Wrightly könyve egy igaz történeten alapuló történelmi családregény, amelyben egy különös család megszületésébe és életének pillanataiba nyerhetünk bepillantást. A két főhős egyszer találkozik csak, de akkor mindkettejük élete fenekestül felfordul. Nagyobbrészt Éva életét kísérhetjük végig, azt a harcot, amit kitagadott lányként végig kell élni, majd azt, ahogy felneveli Palit. Végigkövethetjük, ahogyan megtanul franciául, csak hogy levélben leírhassa alkalmi partnerének, hogy van egy közös gyermekük, de semmiféle közösködést nem szeretne, így elhal a kapcsolat tartása, amelyet egy pillanatra egy eléggé érdekes élő találkozás szakít meg, ahol csak a férfi tudja, hogy aki éppen idegennek nézi, az évtizedekkel korábban egy felejthetetlen éjszakát élt át vele. Közben láthatjuk, hogy megismer egy egyedülálló apukát Maurer Gergely személyében és férjhez megy hozzá. Ezután Éva unokái veszik át a szerepet, akik megtalálják a levelezést és Olivér direkt megtanul franciául. A kíváncsi nagypapa meg mindenképpen meg akarja ismerni a hátrahagyott családját és egy munkakapcsolat során a menyével és Olivérrel nem mindennapi kapcsolatot alakít ki, megismerkedésük a kötet talán legszívfacsaróbb momentuma. Átélhetjük két egykori alkalmi partner élete végét és az írónő gyermek-, majd felnőttkorát, ahol megismeri a legendás családi történetet.
A család története mellett az írónő nagyon szép történelmi hátteret vázol fel. Átélhetjük az értelmetlen első világháború végét, ahol a francia katonák felüdülésként élik meg, hogy segíthetnek az egykori ellenség falujában:
„A háború értelmetlensége, a vérszag és a pokol látványa, átélése után valóságos mennyország volt életet találni, megérezni, kiélvezni, ahogy kitört a zsebkendőnyi béke. Szinte vágyták is, hogy végre valahol építsenek, segítsenek, gondozzanak, ne foglalkozzanak tovább a pusztítással, rombolással és öldökléssel.”
Átélhetjük a trianoni traumát, ami Évának különösen fájó, hiszen alkalmi szerelme annak a nemzetnek a tagja, „amelyik megnyirbálta a magyar határokat, otthagyva egy csonka wienerschitzel-formát, hadd rágódjon a koncon a nép.” A trianoni trauma mellett átérezhetjük milyen illegális kommunistának lenni a Horthy-korszak Magyarországán és azt, hogy az értelmetlen háború újra kitör, ami szerencsére elkerüli szinte Bükkfalvát – ahová Éva és családja visszaköltözött -, csak egy francia repülőgép száll le ott pár órára. Láthatjuk a szocializmus szeletét, a prágai tavaszt és azt, amikor épült a korszak egyik nagyberuházásának számító metró. Mellette találkozhatunk a disszidálás fogalmával is.
A történelmi alapok mellett a szerző gondoskodik az olvasó további műveléséről is. Szó esik a Kádár-korszak egyik legnépszerűbb műsoráról, a KiMitTudról, ahol talán az időszak egyik legismertebb dalát említi meg Zalatnay Saroltától. Emellett aki eddig nem olvasta A kis herceget, az garantáltan kedvet kap hozzá, hisz egy cameo erejéig még az író is szerepel a történetben, ahol még a nagy művéről is szó esik.
A kötet szövege rendkívül olvasmányos, köszönhetően az írónő olykor szarkasztikusan morbid, olykor nagyon líraian szép és gördülékeny stílusának. A kötetből nem hiányozhatnak a mély gondolatok sem, a legmélyebb gondolat az újonnan megismerkedett nagyapa és unoka között hangzik el, amikor az emberek közötti legintimebb kapcsolatról esik szó:
„Ha akarsz valamit attól a lánytól, tudd, hogy bármi történjen, a következményekkel is neked kell együtt élned. Ha lefekszel vele, sosem leszel ugyanaz, aki voltál. Ott hagyod benne a lelkednek is egy darabját, nemcsak a testedét. Ez a legördögibb az egészben. És ő is ad magából egy kicsit, bizony, testéből-lelkéből, amely egész életedben kísérteni fog. Akkor is, ha már emlékezni sem fogsz rá, mert nem ő volt az igazi. Te már sosem leszel egész, ahogy ő sem. Utána hiába akarod kipótolni a szívedet-lelkedet mindenfélével, ha ismeretlen lányok között szétosztogatod magad.”
A kötetet az amúgy grafikus szerző által készített illusztrációk egészítik ki, melyek a család egy-egy tagját ábrázolják, közelebb hozva őket az olvasóhoz. Nagyon szép történetet ismerhet meg a kötet lapjain az olvasó, amely már az elejétől fogva beszippantja, és nem ereszti, olykor szórakoztatja, olykor meghatódottságot vált ki belőle. A történelmi családregények kedvelőinek kötelező olvasmány mindenképpen!
Eza csodálatos kötet 2023 júliusi közös olvasmányunk volt Ediverzummal, az ő véleményét a következő linken olvashatjátok: https://szemrevalo.wordpress.com/2023/08/10/robin-owrightly-emlekkonny-emlekkonnytar-egy-igen-zet-tortenete-tanlentum-house/
Sásdi Tamás
