Vámos Miklós: Sánta kutya. Athenaeum Kiadó, 2023.
„A politikában végképp nem igaz semmi sem, sánta kutyák tömkelege futkorászik az úgynevezett történelem lapjain.”
Éva egy felvidéki sváb faluban nő fel, nagyon fiatalon elveszíti a szüleit és a nagyszülei nevelik fel, akik Vucának szólítják. A lány elvégzi az iskolát, majd Pestre kerül és elkezd dolgozni és élni. Közben pedig zajlanak a 20. századi magyar történelem eseményei, melyek közül párnak ő is szerves résztvevője lesz…
Vámos Miklós regénye egy 20. századi nő életét mutatja be. Láthatjuk, ahogyan árvaként éli gyermekkora nagy részét, majd végigkövethetjük tanulmányait és ismerkedését az élettel. Tanúi lehetünk ahogy dolgozó nőként szakmát szerez, majd telefonszerelőként elkezd dolgozni, de elég sok hivatást kipróbál, köztük a betegápolást is öregkorában. Megismerjük barátait, főképpen Ditkét, majd a fontosabb férfiakat az életében és a fiát, Dönikét, aki át is nevezi édesanyját Fülessé. Végül 92 éves idős asszonyként látjuk utoljára, akit az önkormányzat is ünnepel a kora miatt és az egész környezete megbecsül.
Miközben megismerjük a főhősünk életét, átélhetjük vele a 20. századi magyar történelem egyes eseményeit. Szőrmentén érintjük az első világháborút, a kommünt és a történelmi Magyarország szétesését. Nagyon részletes képet kapunk a második világháború borzalmairól, milyen volt hírt kapni a máig tisztázatlan kassai bombázásról és milyen érzés volt, amikor az országot megszállták a németek. Átélhetjük Budapest ostromát és Ditke révén a holokauszt okozta szörnyűségeket is, majd azt, ahogyan a háború után újra egymásra talál a két barátnő. Ezután ott találjuk a következő viharban, az 1956-os forradalomban, már anyukaként. Átélhetjük milyen, amikor részt vesz valaki és emiatt börtönbe kerül, majd vélhetően a forradalom miatt a fia, Dönike nyugatra disszidál. Átélhetjük a szocialista időszakot is, élen az új gazdasági mechanizmus keltette reménnyel. Aztán már 1989-ben találjuk magunkat, ahol készülődnek az 1956-os mártírok újratemetésére, amire Dönike is hazajön. Ekkor hangzik el a kötet talán legerősebb gondolata:
„Voltak olyan évek, évtizedek, midőn legszebb álmaidban sem bukkant föl a lehetőség, hogy még a te életedben megtörténhet. Remélted, hogy egyszer, sokára, valamikor a huszonegyedik században kiderül az igazság, dísztemetést kapnak az áldozatok és a hősök, a gyanútlanok éppen úgy, mint a gyanúsak, nem könnyű pontosan szétválasztani őket ennyi év múltán. Hitted, hogy egyszer – majd, egyszer! – tisztára mossa a múlt szennyesét az idő.”
A történelmi események mellett megjelenik a társadalom rettegett korabeli betegsége, a rák. Éva számos rákbeteget ápol, akinek esélye sincs a túlélésre és Ditke révén arról is képet kapunk, hogy a rendszerváltás hajnalán hogyan közölték a hozzátartozókkal, hogy a hozzá közel álló embernek nem sok van hátra az életéből.
A történet egy igazi csemege a könyvet szerető ember számára, a főhős nagyon szeret olvasni, emellett Ditkével fiatalkorukban sokszor a Japán Kávézóba járnak, amelynek helyén napjainkban Budapest legszínvonalasabb könyvesboltja, az Írók Boltja található.
A kötet szövege nagyon olvasmányos. A történet elején kisebb nehézséget okozhat a gyereknyelven írt szöveg, de ezt leszámítva nagyon olvasmányos a kötet és olykor megcsillan az író humora is. A lebilincselő történet könnyen beszippanthatja a történelmi regényekre fogékony olvasót, észre se veszi és már a történet végén jár. Ez a kötet bátran ajánlható a történelmi regényeket kedvelők számára, általa egy csodás történettel lesznek gazdagabbak, amelyben egy nő életét többször is keresztezi a 20. századi magyar történelem!
Sásdi Tamás
