Jókai Mór: Az Arany ember. Talentum Kiadó, 2001.

 

Halad a Dunán a Szent Borbála, melynek kormányosa Fabula János, a hajóbiztos pedig Tímár Mihály. Egy titokzatos görög embert és a leányát viszik a rakományukkal együtt. Egy kis szigeten megpihennek, ahol egy anya és a lánya lakik egy nagyon okos kutyával és egy szeretnivaló macskával. Egy éjszakát ott töltenek, ekkor még egy emberke feltűnik, aki fenyegeti az ott lakókat, de nem marad sokáig. A szigeten megszállók is folyítatnák útjukat, de először a titokzatos görög, akiről kiderül, hogy a szökevény török Ali Csorbadzsi, meghal, rábízza Tímárra a búzának álcázott kincseket és a leányát. Tímár elviszi a leányt a megbízójához, Brazovics Athanázhoz, aki szegről-végről rokona a titokzatos töröknek, így a leány végül nem marad árva, csak a Brazovics-lány, Athalie testvérévé fogadja, de mai szóval élve inkább össze-vissza szívatja. Tímár közben a kincsek által meggazdagszik és riválisa lesz egykori megbízójának, aki belehal a rivalizálásba és a család majdnem az utcára kerül, de Tímár elveszi Tímeát és felfogadja cselédnek az addig ott lakókat. Minden szép és jó lenne, csak a török lány érzéketlen volta visszacsábítja a titokzatos szigetre Tímárt, ahol a magánéletben is megtalálja a boldogságot Noémivel. Tényleg minden szép és jó lenne, ha nem kellene kettős életet folytatni és persze ne lenne, aki erre rá is jön…

Jókai regénye azt mutatja be, hogyan lehet egy közönséges emberből kis szerencsével gazdag és befolyásos személy. Azt is megmutatja, hogy a gazdagság nem minden, azzal nem lehet boldog az ember, kell egy olyan társ, aki tényleg mindenben az ember partnere. A történet mellett a szerző szokásához híven arra is ügyelt, hogy unatkozzunk is, néha már túl sok a tájleírás. Karakterei rendkívül jól megformáltak, a főhőst a rendkívül sok vívódás teszi igazán kedvelhető figurává, míg a két negatív karakter (Krisztyán Tódor és Athalie)  gondoskodik arról, hogy ez a történet ne egy szerelmi háromszög legyen, hanem legyen egy csavar is a regényben, hogy izgulhassunk kicsit a főhősök testi épsége miatt. A könyvből film is készült, amely ugyan nélkülözi a tájleírást, mégis majdnem hűen követi a történetet. Ajánlható bárkinek, aki szereti Jókai műveit!

 

Sásdi Tamás