Az utolsó űrhajó (szerk.: Kiss Ildikó és Monos Anett). NYUSZI Csoport, 2022.

 

A Föld a végóráit éli, az emberek közül aki tud, menekül róla. Szomszédos bolygók pedig átvesznek pár embert, de csak azokat, akik hasznos tevékenységeket végeznek. A t’amzinok űrhajójára felkerül nyolc író, akiknek a tevékenysége nincsen a hasznos munkát végzők listáján. A parancsnok, Dirrah Galor viszont kíváncsi lesz a tevékenységükre és fel is teszi nekik a kérdést:

„– Tulajdonképpen mit csinálnak az írók? Definiálják, ha lehet! Az adatbázis szerint, valós és kitalált események elméleti sorozatát hozzák létre…”

A nyolc író pedig nyolc különböző történetet mesél el a saját tollából, próbálkozva azzal, hogy megmenthetik magukat és megismertessék szakmájukkal a kíváncsiskodó parancsnokot…

A rossz sorsokat bemutató Függésben antológia szerkesztői egy újabb kötettel rukkoltak elő, most a sci-fi műfaj rajongóit megcélozva. Amíg ott a történetek teljesen függetlenek voltak egymástól, itt úgymond egy történeten belül nyolc szerző meséli el a saját történetét. Ez a megvalósítás egyedi és többszerzős novelláskötet esetében dicséretes megvalósítás.

Első történetünk egy kissé csalóka, mert azt hisszük, az őskorban játszódik, de hirtelen előbukkannak a tudósok és a modern eszközök is és egy rendkívül érdekes sci-fi rajzoldóik ki, ahol tudósok hibernáltatták magukat, majd egy nomád törzsnél térnek magukhoz, akikre azok furcsán néznek. Olvashatunk egy nemsokára felrobbanó bolygóról is, ahol a menekülők közötti érzelmi szálat is megismerhetjük. Belebújhatunk egy hölgy bőrébe, aki az időutazást kutatja és ki is próbálja. Kalandozhatunk az apokalipszis után vízre vadászva. Beleképzelhetjük magunkat a virtuális valóságba és láthatjuk hogy ez milyen veszélyt rejt magában. Végigkövethetjük amint egy beteg ember még betegebb kalandba bonyolódik bogárféle szörnyetegekkel és olyan érzésünk lesz. mintha egy sci-fi horror kellős közepén lennénk. Kipróbálhatjuk milyen amikor a Mesterséges Intelligencia ír az emberi agyhullámokra rákapcsolódva egy könyvet. És láthatjuk milyen az, amikor egy csillagász földönkívülinek nézi a szomszéd kolleginát. A történetek olvasása folyamán végig izgulhatunk, vajon ezek a történetek meggyőzik-e a parancsnokot arról, hogy haszon dolog ez az írói tevékenység?
A kötetben levő szövegek teljesen különbözőek, érezhető rajtuk az írói rutin. Egyes szövegek csak pusztán végigvezetik az érdekes történeten az olvasót, de van ami elgondolkodtat és van ami fergeteges humorával egyszerre szórakoztatja az embert. A történeteket lehet egyszerre és külön-külön is olvasni, de végig kíváncsiak leszünk, hogyan fog reagálni a parancsnok a végén? Sci-fi rajongóknak és a műfajjal ismerkedőknek egyaránt ajánlott olvasmány!

 

Sásdi Tamás