Szabó Magda: Régimódi történet. Jaffa Kiadó, 2021.
„A Régimódi történet szereplői keresztül-kasul jártak egymás életének helyszínein, s fogalmuk se volt arról, hogy valaha rokonságba kerülnek egymással.”
Mindig érdekes, amikor először olvasunk a magyar irodalom legnagyobbjaitól. Külön ízt ad neki, ha láttuk is az illetőt. Jómagam az első Könyvhetemen akkor gyakornokként láthattam Szabó Magdát dedikálni, az Európa Könyvkiadó standja akkor a Szent István téren volt megtalálható, én akkor a szomszédos Balassi Kiadónál dolgoztam. Láttam hogy már a kezdés előtt szinte a Zrínyi utcában van a sor vége, amikor megérkezett az akkor 88. életéve felé igyekvő írónő és elkezdett dedikálni. Ez az élmény megmaradt bennem és egy véletlen folytán most jött el az első találkozásunk egy műve alapján, ami kicsit felemásra sikerült.
Ebben a kötetében az édesanyja, Jablonczay Lenke és családja életét kívánta megörökíteni 1917. októberéig, amikor ő maga megszületett. A családi história mellett kiváló történelmi hátteret is biztosít az olvasóknak, amely egyben egy város történetének és a magyar történelem egyik legsikeresebb korszakának lenyomata egyben.
A kötetben megismerjük a Jablonczay család történetét, egészen a dédapától kezdve. Megismerjük az írással is foglalkozó családtagok egy-egy művét, a nagyobb hangsúly Lenke életén van. Itt megismerjük többek között a tanulmányait, hogyan lesz belőle tanár és milyen hatások érik az emberekkel való kapcsolatokban. Átélhetjük a két házasságát Majthényi Bélával és Szabó Elekkel egyaránt.
A család története mellett megismerjük kicsit Békés vármegyét és meg jobban Debrecen történetét, többek között láthatjuk hogyan lesz a hajdúk által felemelt mezővárosból kiemelt jelentőségű település, átélhetjük, ahogy az 1848-49-es szabadságharcban főváros lett. Lenke életének tárgyalásánál képet kapunk a korabeli oktatásról, és a korszakban még uralkodó katolikus-protestáns ellentétről, amelyet az írónő nagyon jól illusztrál számunkra:
„Amúgy is ébren tartották benne a tudatot, hogy reformátusnak lenni voltaképpen alacsonyabb rendű dolog, az igazi ember mégiscsak katolikus, a református pokoltűzre kerül, mert eretnek, ezért kell, mihelyt lehetséges, áttérnie, hogy legalább ő megmeneküljön.”
Miközben látjuk a család életének történéseit, az írónő egyben a korbeli történéseket is felvázolja, amelyek nekünk már történelmi eseményeknek számítanak. Olvashatunk arról, hogyan készülnek a nagyhatalmak az első világháborúra, és átélhetjük a háború főbb borzalmait a fontosabb események említésével, mint a szarajevói merénylet a somme-i csata vagy a korlátlan tengeralattjáró háború. Hazai szinten végigkövethetjük a dualizmus válságos időszakát, Tisza István bukását, Ferenc József halálát és IV. Károly trónra kerülését. Kis részletet kapunk a korabeli művelődésről is.
A kötet szövege nem egy könnyed nyári olvasmány, a család történeténél könnyen beleveszhetünk a nevekbe és ráadásul az eseményeket az írónő eléggé monoton szinten adagolja nekünk, amely által könnyen beleveszhetünk az olvasottakba. Számomra a történelmi háttér volt az, ami nagyon tetszett a kötetben, ezáltal nem is sikerült annyira rosszul az első találkozásom a Szabó Magda-életművel.
Sásdi Tamás
