George Orwell:  1984. Európa Könyvkiadó, 1984.

Nyomasztó, hátborzongató egy regény, de ugyanakkor magával ragadó is. 1984-ben járunk, amikor a 39 éves főhősünk, Winston az Igazság minisztériumban mai szóval élve sajtóhelyreigazítóként dolgozik. A világ, amelyben él a félelemre épül. Óceánia a hírek szerint folyamatosan háborúban áll Kelet-Ázsiával vagy Eurázsiával, ez a két szereplő mindig változik, csak a gondolkodó Wilson furcsállja ezt. Ebben a világban minden a Párt érdekeinek van alárendelve, amely a Nagy Testvér mindenekelőtti imádatát helyezi az alattvalók fő életcéljának. A történelmet folyamatosan meghamisítják, az emberek életét totális kontroll alatt tartják, kiiktatva mindenféle élvezetet. Winston persze másképp gondolkodik, ő szeretné ha az emberek felébrednének és leigáznák a Nagy Testvért és a Pártot. De tudja, hogy lehetetlen. Szövetségesre és szeretőre talál Julia személyében, akivel együtt próbálják felvenni a harcot a világ ellen, de végül mindketten a hírhedt 101-es szobában kötnek ki, amelyről jóval a regény első megjelenése után énekelte a Bonanza Banzai, hogy „bármit bevallok csak ne vigyetek oda, a legrémesebb álom a 101-es szoba”….

Maga a történet rendkívül olvasmányos, de ugyanakkor az embernek folyamatosan az a bizonyos B betűs kötőszó jut eszébe, hogy elég sok minden megvalósult a mi világunkban, mint ebben a regényben. Elég csak napjainkban a hírhamisításokra, vagy a történelem folyamatos manipulálására gondolni, de ott van még a nép ellensége is. Szerencsénkre a telekép még nem valósult meg teljesen és a gondolatrendőrség is csak itt létezik. A gondolkodó ember haláláról szól ez a könyv, ahol a fizikai halál helyett a teljes közöny lesz úrrá az emberen. Egy nyomasztó világot ismerhetünk meg a könyv lapjain egy érdekes történettel, amely ajánlható bárkinek, aki szeret olvasni a lehetséges jövőképekről.