Bakóczy Sára: Délibábok kora. Gróf Andrássy Gyula. Gold Book, 2023.

„Mert jön még idő, kell, hogy jöjjön, midőn hazánk fiai megint tehetnek a boldogulásért!”

Andrássy Gyula száműzöttként tengeti napjait Párizsban, ahol szervezkedés indulna a szabadságharcot leverő Ferenc József ellen, de egy Napóleon közbeszól. Odahaza a kis Ferenczy Ida tanúja annak, amint apja egy szökevényt rejteget és azt keresve ellenőrzést végeznek kecskeméti otthonukban a zsandárok…

Bakóczy Sára történelmi regénye egy nagyon érdekes párhuzamos jellemrajz a magyar történelem két meghatározó alakjáról, kiváló korrajzzal megfűszerezve. A történet párhuzamosan indul a francia fővárosban és Kecskeméten. A száműzött Andrássy benne lenne Kossuthék szervezkedésben, de kedvét szegi Louis Bonaparte államcsínye. Miközben létrejön a Második Császárság és látható, hogy nem kapnak segítséget a Habsburgok ellen, ő csak a mának kezd élni és előkelő hölgyek társaságában múlatja az időt, Természetesen benő a feje lágya, midőn megismerkedik későbbi feleségével, Katinkával. Közben párhuzamosan Ferenczy Ida és családjának szemszögéből átélhetjük az önkényuralom korát, amikor

„célul tűzték ki, eltörölni mindent, ami magyar, változzék át ez a nép németté, tűnjön el a nyelvünk is a föld színéről.”

Ida tanúja, ahogyan Noszlopy Gáspár szervezkedik Ferenc József ellen, aztán meglepődik, amikor a démonizált császár Kecskemétre látogatván kedvesen bánik az emberekkel. A két életút találkozik egymással, amikor Andrássy a hazatérés mellett dönt, többször összefutnak társaságban. Miközben Andrássy a nők bálványa lesz, Ida a korabeli szingli létet kezdi el favorizálni, köztük azonban különleges kapocs köttetik, ami inkább baráti. Miközben néha-néha összehozza őket egy-egy bál, esetleg a sors, Andrássy szemén keresztül felrémlik az udvarral való kiegyezés lehetősége, ami nem mindegy milyen áron megy végbe. Az írónő kiválóan végigvezet minket azon, ahogyan Deákkal és társaival karöltve a megegyezésen gondolkodnak és találkozunk a már nagyon beteg Széchenyivel is, akinél egy érdekes kiadvány lapul. Azt egy kicsit túlzásnak éreztem, amikor a már szinte végét járó Széchenyi beszélget Andrássyval a jövőről, viszont a későbbieket előrevetítve kiváló gondolatsort tár elénk így a szerző:

„Én halott ember vagyok már több mint tíz éve, s nem is azért hívtalak ide, hogy rólam beszéljünk. Figyelj most rám, kérlek, hogy nagyon figyelj. Ismered a nézeteimet, de elmondom még egyszer, mert nem akarom, hogy félreértés legyen… Idő kérdése, hogy a császár meg akarjon egyezni velünk. Ha nem most, Solferino után, hát ezután. Ez a rendszer fenntarthatatlan, előbb vagy utóbb a császárnak rá kell jönnie. Egyezzetek meg Ausztriával, mert nincs realitása az elszakadásnak, és a külföldre nem számíthatunk. Őszinte megbékélés kell 1848 alapján. Ez az alap, ettől kevesebb nem lehet. A te harcod lesz, Deáké, meg a társaitoké, esküdj, hogy megharcolod majd becsülettel.”

A történetben szerepet kap az Októberi Diploma és a Februári Pátens megvitatása is, és egészen az 1861-es országgyűlés összehívásáig visz minket a szerző, amikor rejtélyes halált hal Teleki László.

Az írónő nagyon gördülékeny stílusban írta meg a könyvet, a történelem szerelmeseit garantáltan magába szippantja. Azokat, akik egy vad romantikus történetre vágynak, ki kell, hogy ábrándítsam, mert romantika nagyon enyhén szerepel benne, még Andrássy párizsi kalandjai is csak említésszinten vannak tálalva, míg a Sissivel való állítólagos románcot nagyítóval sem lehet a kötet lapjain megtalálni. Ez egy ízig-vérig történelmi regény, amely kiváló korrajzot ad a két főszereplő szemszögéből a szabadságharc leverése és a kiegyezés közötti évekről. Külön érdeme a kötetnek, hogy a végén a történetben szereplő történelmi személyekről egy kisebb lexikon található, amely által a kíváncsi olvasó tovább tud tájékozódni azok későbbi életéről. A 19. századi magyar történelem iránt érdeklődőknek kötelező olvasmány!

Sásdi Tamás