Clara Dupont-Monod: Egy közülünk. General Press, 2023

„Ez a kis lény soha semmit sem lesz képes megtanulni, mások viszont rengeteget tanulhatnak tőle.”

Egy különleges helyen élő családban megszületik a harmadik gyermek, akiről idővel kiderül, hogy sajátos nevelési igényekkel rendelkezik. Az orvosok pár évet adnak neki, ennél jóval több adatik meg neki, és a körülötte élők életét teljesen felborítja…

Clara Dupont-Monod regénye egy igazán szívszorító történet különleges elbeszélésmóddal. A történetet a család házának környezetében élő kövek beszélik el úgy, hogy a család tagjainak nevét meg se tudjuk a történet során. A kövek három szemszögből beszélik el a család nem mindennapi történetét, az idősebb fiútestvér, a lánytestvér és egy negyedik, egészséges gyermek, aki azután születik meg, miután a különleges gyerek már nincsen az élők sorában.

A legidősebb fiútestvér történetéből átérezhetjük milyen az igazi testvéri szeretet. Teljesen lemond mindenről, hogy róla gondoskodhasson, mert ez a kis lény a mindent jelenti szó szerint számára: Mi is átérezhetjük, mennyire kötődik a testvéréhez és láthatjuk, hogyan próbálja meg ezt a kötődést megszüntetni, amikor a gyerek már egy speciális intézményben él és nyaranta hazaviszik, de ez nagyon nem megy neki. Az ő történetéből kiolvashatjuk azt, hogy az elesett emberrel törődni kell, főleg ha az illető közeli rokon. A lánytestvérből eleinte a féltékenység tör ki, teljesen elidegenül a családjától és zülleni kezd, majd észbe kap és ő lesz a család hajtóereje. A legkisebb gyermek már nem ismerheti a különleges bátyját, de „Természetesnek vette, hogy azok, akik már nincsenek velük, ugyanúgy részei a családnak.” Az emlékek alapján megszereti és képzeletben úgy tesz., mintha ott lenne vele. Amíg a családot összerántó lány a trauma után a saját családjában teljesedik ki, az emlékekből élő fiútestvérek közül a nagyobbik a számok világába menekül, míg a legkisebbet a történelme varázsolja el és az ő történetében olvashatunk egy megállapítást, amely a történelmet szerető ember számára nagyon szívmelengető:

„A történelem olyan volt számára, mint egy másik, ismeretlen földrész felfedezése, egy nagy utazás, amely a távolság ellenére mégis szorosan kapcsolódott a jelenéhez. És mindannak köszönhetően, amit így felszedett, úgy érezte, hogy ő is egy szem a láncolatban, abban a végtelen körtáncban, amely a világot időtlen idők óta alakítja. Lenyűgözte a gondolat, hogy ő is csak egy a sok közül, hogy emberéletek ezrei voltak már előtte és jönnek még utána is. Mert ez azt jelentette, hogy nem ő a legkisebb, nem ő a legutolsó. Időnként odajött hozzánk az udvar végébe, és az ujja hegyével óvatosan, szertartásosan végigsimított rajtunk, mintha a régvolt ősök maradványait illetné az érintésével – és bizony nem tévedett, a kövek relikviák. De ezt a gondolatát nem osztotta meg senkivel.”

A kötet szövege rendkívül olvasmányos, és az olykor szívfacsaró szöveg nagyon könnyen beszippantja az olvasót és szinte észre sem veszi és már a történet végére is ért. Az emberi sorsokra érzékeny olvasóknak kötelező olvasmány, de ajánlható bárkinek, aki egy csodálatos történettel szeretne gazdagabb lenni!

A könyv a 2023. júniusi közös olvasásunk volt Ediverzummal, az ő véleményét a következő linken olvashatjátok:  

https://szemrevalo.wordpress.com/2023/06/27/clara-dupont-monod-egy-kozulunk-general-press/

Sásdi Tamás