Cornelie C. G.: Talán mindörökké. 2018.

„Jobb lenne ezt a filmet egy moziban végignézni. Sosem vágyta arra, hogy főszerepet játsszak el egy drámában.”

Anthony és Tiziana éppen nyaralni indul régi barátaikhoz a csodaszép Veronába, amikor egy kétségbeesetten menekülő srác egy pendrive-ot csempész Tiziana táskájába. Az adathordozón nem éppen valakinek a nyaralási képei vannak, hanem sokkal durvább dolgok. Ezért nyomukba ered a tartalmat visszaszerezni kívánó bűnbanda és az FBI két ügynöke is…

Az Ébredés-trilógia befejező részében Anthony és Tiziana kapcsolata már-már tökéletesnek mondható Az első rész a lány meghódításáról, a második a visszaszerzéséről szól, míg a harmadik bemutatja a tökéletes harmóniát kettejük között. Azonban ez nem egy Czank Nelli kötet lenne, ha csak ilyen simán történne minden és végig romantikáznának a csodás veronai díszlet mögött. Az írónő most is gondoskodott az izgalomról, amit egy szeleburdi számítógépes srác okoz, mert zsarolják. A kötet Anthony és Tiziana tökéletes kapcsolata mellett azt mutatja be, mekkora kincs napjainkban az információ és megtapasztalhatjuk, hogy ennek megtartására milyen eszközöket képes bevetni a hatalom, főleg ha olyan nagy dolgokról van szó, mint az energia.

Miközben végigizguljuk azt, ahogy hőseink megint egy jó nagy kalamajkába keverednek, megismerjük Anthony egykori főnöke, Dominic előéletét is. Láthatjuk hogyan kezdett új életet Itáliában és átélhetjük megismerkedést Allegrával. A régi visszatérők mellett kapunk természetesen új karaktereket, a szeleburdi Jimmyt, aki jót akar, de a rosszfiúk belekeverik a rosszba. Természetesen itt sem hiányozhat a minden hájjal megkent negatív karakter, Theo Wilkonson sem, aki mindenáron a fontos információ birtokába szeretne jutni. Kapunk két FBI ügynököt is, akik csak a parancsot teljesítve erednek a pendrive nyomába és megkeserítik mindkét fél életét.

Miközben bejárjuk Veronát és csodaszép környékét, nem hiányozhat az olasz életérzés, az olasz borok és a kávé sem. Na meg a mély gondolatok sem, ami ezúttal legerősebben a megszilárdult párkapcsolatokról hangzik el:

„Szerintem, ha valaki az igazi társával találkozik, azt azonnal érzi. Aztán, hogy mi lesz belőle, már a vérmérsékletükön múlik. Dönthetnek úgy, hogy szétválnak, de a mágnes attól még működik. Kell a távolság, hogy az erő ne rántsa össze őket ismét.”

„A szeretet, a boldogság nemcsak összeadódnak, de többszörösére duzzadnak, ha bátran fel merik vállalni őszinte érzéseiket.”

A mély gondolatok mellett az írónő rendszeresen megcsillantja az ironikus humorát is, amelytől még jobban pereg az amúgy is olvasmányos történet. És ha ez sem lenne elég, az írónő most is gondoskodik a szokásos csavarról, amitől tátva marad a szánk.

Vajon sikerül megoldani az elrejtett adathordozó problémáját? Hogyan keverednek ki hőseink ebből a kalandból? Ebben a garantáltan izgalmas történetben választ kaphatunk rá és hiába van a következő mondat a kötet lapjain: „a vége mindig jó, ha most nem jó, akkor az még nem a vége.” Nem mindegy hogy érünk a végére, mert bizony ebben a történben is egészen a végéig izgulhatunk a hőseinkért. Ajánlott a sorozat kedvelőinek és akik egy igényes romantikus, akciódús kalandregényt szeretnének olvasni!