Lucinda Riley: Bűntény az internátusban. General Press Könyvkiadó, 2023.
„Mindegy mekkora horderejű ügyről van szó, arra lettünk kiképezve, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk.”
A norfolki St. Stephen’s magániskolában az egyik hangadó tanulót holtan találják. Halálát mérgezés okozta, miután olyan gyógyszert vett be, amire allergiás. Az ügyet a munkába visszatérő nyomozónő, Jazz kezdi kivizsgálni és eleinte egy véletlen balesetre gyanakszik, azonban a nyomozás során egyre több meglepetés éri, amelyekhez hozzátartozik még egy halott…
Lucinda Riley egyetlen krimijében a hűvös Kelet-Angliába kalauzol el bennünket, egy jó nevű elitgimnáziumba. A haláleset hírére az igazgató már azon aggódik, hogy az eset árt az intézmény jó hírének és a cselekmény előrehaladtával ez egyre jobban erősödik benne. Miközben bonyolódik a cselekmény, képet kapunk arról, milyen gonoszan bánnak a felsőbb évesek a fiatalabbakkal, és az iskola dolgozói közül ezt sokan természetesnek is tartják. A szerző az elején jócskán belemegy a részletekbe, ezáltal egyes tanulók családi körülményeibe is betekintést nyerünk. Ezáltal kirajzolódik az értelmiségi tehetős réteg élete, akik bármit megtehetnek, mert pénzük van, de előkerül a családon belüli erőszak és az alkoholizmus problémája is.
Főhős rendőrnő egy magánéleti válságot követően áll újra munkába, szőrmentén belelátunk ennek az előzményeibe. Sokat foglalkozik az idős szüleivel, ezáltal az írónő hangsúlyozza az idősek iránti szeretet és azt, hogy oda kell rájuk figyelni. Édesanyja és édesapja külön motor a nyomozás során főhősüknek, akik a történet során számos bölcsességet megosztanak lányukkal, köztük ilyen szép gondolatokat:
"Ilyen az öregség. Annyi mindent tud az ember, mivel azonban olyan vén, senki sem kíváncsi rá. Mindig is úgy véltem, a nagyfőnök elszúrta: öregen kellene megszületnünk, hogy ártatlan, kiszolgáltatott csecsemőként térhessünk hozzá vissza."
„Időnként rosszul alakulnak a dolgok, de ez az élet velejárója. Mint ahogy az is, hogy összeszedjük magunkat, és továbbmegyünk.”
Kicsit vontatottan indul be a történet, de miután az írónő minden szálat elkezdett, kitűnően szövögeti azokat és egyre jobban berántja az olvasót a cselekmény. Amikor már azt hinnénk meg van oldva az ügy, a szerző újabb meglepetéseket hoz be a történetbe, garantálva számunkra az izgalmat. Ezek egészen kitartanak a végéig, és egyes csontvázak kihullásánál már csak kapkodjuk a szemünket. Természetesen a végén felteszi az egészre a koronát, ami által garantált, hogy az a bizonyos kötőszó elhagyja a szánkat. Kiváló krimi, ami garantált olvasmányélményt nyújt a műfaj kedvelőinek és csattanóival végig fenntartja az érdeklődést!
Sásdi Tamás
