Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok. Könyvmolyképző, 2020. 

A történet két fő szálon fut; látjuk Mili-Ambrózy báró és Kardos Cecília ( Gerlice-Hangay Emma) szálat. Van egy főkapitányunk, Rudnay, aki nem tud mit kezdeni 10 érthetetlen gyilkossággal-öngyilkossággal, ezért Richárd segítségét kéri. Megindul a nyomozás, Mili is bekapcsolódik, bajba kerül ő és Richárd is külön-külön, együtt is. Látjuk Cili hogyan boldogul a Tabánban, miket kell elszenvedniük, hogy próbál szorult helyzetéből menekülni, megismerjük Mück Márit, Fecskát és Blau Annát, nem beszélve Hülékről. 

Fokozatosan, lépésről-lépésre haladunk a nyomozással, egyre több minden kerül elő és egyre jobban látjuk az összefüggéseket, számos humoros, vicces helyzettel is találkozunk. 

A tabáni részek olvasásánál szinte ott érzi magát helyben az olvasó, a szereplőkkel együtt sétál az utcákon, a sikátorokban. 

Volt benne egy kis Agatha Christie-érzésem, hiszen a történet kicsit a Bűbájos gyilkosokhoz hasonlatos, legalábbis az én benyomásom ez volt. 

Nekem kicsit sok a lábjegyzet, a magyarázat, de ez ne tántorítson el senkit a könyv olvasásától, illetve van benne egy-két logikátlan dolog, amely a kor erkölcsi normáit nézve sokszor a regényben ellentmond egymásnak.

Sásdi Tamás 

A jó nyomozó átlépi, elkerüli mindazon csapdákat, amiket a hamari következtetések és a túlfűtött érzelmek állítanak elé, és igyekszik a nyilvánvalónak tetsző dolgok mögé látni.”

Ambrózy báró és Mili megbízást kapnak Rudnay főkapitánytól, hogy nézzenek át pár megoldatlan ügyet, amelyek látszólag nem függnek össze egymással. Vagy mégis?

A sorozat második részében a szerző ott folytatja, ahol az előzőben abbahagyta. A cselekmény ismét két szálon indul el, miközben a báró és fiatal segédje nyomoznak, Emma egy különös helyre kerül, ahol anya és fia terrorban tart az eltűntnek hitt lánnyal együtt négy nőt, szinte rabszolgaként bánnak velük és törvénytelen dolgokra kényszerítik őket.  

A nyomozó páros egyre jobban összecsiszolódik, a korábban mindig morcos báró partnerként kezdi el kezelni Milit és terelgeti a jó detektívvé válás útján, a lány pedig bizonyítja a rátermettségét és egy mester és tanítványa viszony alakul ki köztük.

Az ügyek felgöngyölítése közben a szerző kiváló történelmi hátteret vázol fel, ezen belül nagyon erős a helyszínek részletes ábrázolása. Elsődlegesen Budapesten játszódik a történet, amelynek a sötétebb oldalával ismerkedünk meg. Átéljük, milyen a labirintusnak sem utolsó Tabánban össze-vissza járkálni, de szóba kerül a székesfővároson belül Kőbánya, Angyalföld és a korszakban Csikágóként emlegetett városrész, amit mi ma a Keleti pályaudvar környékeként azonosítunk. A székesfőváros mellett ellátogatunk vasúttal Csömörre, de bejárjuk Rozsnyót, Triesztet és Pozsonyt is. A korabeli vonatozás közben pedig rájövünk, hogy akkor sem volt egyszerű az ember számára az utazás.

A történeti háttérben felbukkan az Amerikába való tömeges kivándorlás, a szerző számos alkalommal tesz utalást a közelgő világháborúra is. Részletesen kifejtésre kerül a perzsa uralkodó látogatása és említésszinten felbukkan Wlassics Gyula, Széll Kálmán és Ady Endre neve, a korabeli feminista írónő, Erdős Renée pedig összebarátkozik Milivel. A lány szemszögéből ráadásul azt is átérezzük, hogy a férfiak sokszor lenézték a nőket és a származása miatt az arisztokraták zárt világába se akarják befogadni.

Böszörményi a második rész cselekményét is olvasmányosan tárja elénk, a krimi szálnál tökéletesen adagolja az izgalmakat, és érdekfeszítően szövi bele az elbeszélésbe a történeti leírást. Külön érdem, hogy a szövegben megemlített idegen szavakat elmagyarázza a lábjegyzetekben, ugyanitt a sztoriban kisebb epizódszerepeket játszó híresebb személyekről is ejt pár szót. A végén található utószóban a szerző még kitér a feldolgozott bűnügyek valós eredetére is. Kiváló folytatás, amely a hosszúsága ellenére is letehetetlen olvasmány!