Benyák Zoltán: Ars fatalis - A végzet játszmája, Alfadat-Press, 2012.

Csodák márpedig vannak. Nem is kevéssel találkoztam, mire elolvastam az Ars Fatalist. Modern mese ez, ahol nincsenek dzsinnek, és varázspálcák, de van szerencse felől döntő dobókocka egy budapesti bolondokházában, Párizs metrójában élő vak szerelemistennő, sors könyve, amit Poe hollójának tollával lehet csak írni, és mindennek a tetejébe egy átlagos világutazó, akinek el kell döntenie, hogy képes-e levedleni szkepticizmusát, hívővé lenni, megharcolni az eleve elrendeléssel, hogy az ember végre igazán az emberé legyen.

Modern mese gondoltam, míg olvastam a különleges szerkezetű, Európa sok helyszínén átívelő kalandot, de valami itt maradt a szemem előtt ebből a regényből, még most, sok idővel az olvasása után. A hétköznapok csodái itt vannak, csupán látnunk és értenünk kell őket.

Kiss Noémi