Elly Griffiths: A Janus-kő. Kossuth Kiadó, 2023. 

„Koponyák a kútban. Bizarr hangzása van ennek a pár szónak így együtt, mint valami rémálombeli gyermekversnek.”

Norwichban egy bontás előtt álló ház ajtólépcsője alatt egy gyermek csontjait találják meg a munkások. Ruth Galloway pár hónapos terhesen vág neki felderíteni az ügyet természetesen Nelson nyomozóval és csapatával együtt…

A második részben ismét a kevésbé napos és szeles norfolki tájra kalauzol minket a szerző, és visszatér a mi kedvenc bűnügyi régészünk. Hozza magával a kritikus szemléletét, az ironikus párbeszédeit és ismét egy különös ügy közepébe kerül. A boltív elbontásával megtalált maradványok a vizsgálat szerint a közelmúltba vezetnek vissza és megint különös gyanúsítottak kerülnek elő. Ruth régi barátai, Cathbad és Shona mellett felbukkan Max, a régész, valamint a rendőrség csapatából külön meg kell említeni a valamit mindig rágcsáló és folyton éhes Cloughiet és két rendőrnőt, Tanyát és Judyt.

A nyomozás most is izgalmas, ahonnan természetesen nem hiányozhat a csattanó sem. Miközben fényt derítünk az ügyre, a régészet kissé háttérbe szorul, egyedül a szénizotópos vizsgálat kerül szóba, illetve Max és Cathbad révén a kelta és a római mitológia, innen különösen Janus isten kultusza. A történelmet szerető olvasó számára pedig érdekes gondolatokat tartalmaz a következő párbeszéd:

„– Nehéz munka lehet felfedni a múltat – szólal meg aztán.
Rutht szíven üti ez a megfogalmazás. A legtöbb ember csontok meg régi kacatok kiásásának gondolja a régészetet, de valójában tényleg a múlt felfedéséről van szó. Újfajta tisztelettel néz a papra.
– Nehéz – válaszolja óvatosan –, főleg az olyan esetekben, mint ez, ahol valami tragédiával van dolga az embernek, és különösen nehéz, ha még gyerek is van a dologban.”

A régmúlt megidézése mellett képet kapunk Ruth egyházhoz és a közösségi oldalakhoz való viszonyáról, zeneszeretetéről és egy visszaemlékezés révén megidéződik a tévé aranykora is.

Griffiths ismét lebilincselő stílusban vezet minket végig a történeten, ahol az egyre érdekesebbé váló bűnügy mellett Nelson és Ruth párbeszédei révén némi vidámság is a vegyül cselekménybe. Akiket magával ragadott az első rész, azoknak kötelező darab, de azoknak is bátran ajánlott, akik a második résszel kezdenék az ismerkedést Ruth Galloway-jel. Garantáltam egy fordulatos krimivel lesz dolguk!

Sásdi Tamás