Buótyik Dorina: Maahes isten rejtélye. Morningstar Publishing, 2022.

Gracie Simpsont kinevezik a Beni Szuef Múzeum igazgatónőjének, aki máris fel akarja lendíteni az intézmény látogatottságát. Talál egy különös múmiát, amely nincs leltárban, majd a nyomok Himahamaydah-ba vezetnek, ahol éppen Maahes isten tiszteletére egy fesztivált rendeznek, amelyet egy különös mítosz vesz körül. Graciék elkezdenek egy különös helyen régészeti feltárást végezni, de folyton akadályozzák őket és a dolgozók közül is rejtélyes módon meghal valaki. Közben Londonban Thomas Shepard újságírónak egy jó sztorit kell összehoznia, hogy feljebb léphessen a ranglétrán. Egy fiú kerül a látókörébe, aki történésznek tanult, majd rejtélyesen eltűnt. A nyomok pedig ebbe a rejtélyes faluba vezetnek...

Buótyik Dorina harmadik könyve újra Egyiptomba kalauzol minket, a szinte már családtagnak tekintett Gracie-vel és Louis-szal. Az első két kötetben megszerettük a két szereplőt és volt min izgulni itt is, de az a két kaland csak bemelegítés volt. Itt a tetőfokára hág minden, izgalomból és misztikumból is kapunk rendesen és az írónő a szereplőket sem kíméli a történet során. A nagyon izgalmas és fordulatos történet mellett továbbra is érződik az írónő vonzódása a régészethez és Egyiptomhoz. A második kötetben ízelítőt kaptunk a régészeti munkából, itt már konkrétan a szervezéstől kezdve a terepmunkán át végigkövethetjük, hogyan zajlik egy igazi régészeti feltárás. Az egyiptomi történelem egészéért érzett szenvedélyt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint amikor Gracie beszélget a történet elején az egyik munkatársával:

„– Az ókeresztény szobrászat legnagyobb alkotásai a szarkofágok reliefjei – mondta halkan. – Egyetért velem, Mohammed?
– Ezek a tárgyak mégis kevesebb figyelmet kapnak, ritkán jönnek fel a látogatók – válaszolta az arab férfi.
– Nem értem. Az iszlám és kopt tárgyak nem érdekesek? Csak mert nem újbirodalmi kincsek, mint mondjuk Tutankhamon maszkja? Szomorú, ha az emberek nem fogják fel, mennyi történet bújik meg egy-egy tárgy mögött. Egy tárgy mesél! – vágta rá Gracie, majd továbbment, egyenesen egy kopt korból származó, kékes árnyalatú edénygyűjteményhez. – Pedig hány évet feküdt a föld mélyén, hogy aztán egy vitrinbe kerüljön és az emberek megnézhessék? Évezredeket!”

A kötet szövege rendkívül olvasmányos, az írónő olykor meg is csillantja előttünk ironikus humorát. Kötete szórakozásra és művelődésre egyaránt alkalmas, hiszen végig izgulhatunk egy különös történetet és közben megismerjük az egyiptomi kultúrát és végigkövethetjük mit is csinál egy régész a mindennapokban. A történet lezárása után itt sem hiányozhat a történelmi jegyzet, ahol megismerhetjük Maahes istent magát is és az írónő további tippeket ad a továbbolvasáshoz a kíváncsiskodó olvasónak.

Dorina harmadik kötetével rendkívülit alkotott, ajánlható azoknak, akik egy nagyon izgalmas történetre vágynak és azoknak is, akik meg szeretnék kedvelni Egyiptomot. Nem fognak benne csalódni!

A kötetet együtt olvastuk Ediverzummal, akivel Szeged utcái után együtt látogattunk el harmadjára az írónő világába, amely mindkettőnkre jó hatással volt. Az ő véleményét itt olvashatjátok: 

https://szemrevalo.wordpress.com/2023/01/21/buotyik-dorina-maahes-isten-rejtelye-gracie-simpson-tortenetei-3-morningstar-publishing/

Sásdi Tamás