Sharon Stone: Kétszer élni, mi lehet ennél szebb. Művelt Nép Könyvkiadó, 2023.
Tizenéves koromban Sharon Stone volt a plátói szerelmem, egyben a kedvenc színésznőm. Természetesen az Elemi ösztön számított a tiltott gyümölcsnek, amit a szüleim nem engedtek megnézni. Végül csak sikerült pótolni ezt a hiányosságot, ugyan egyből megértettem miért volt ez a film tiltólistán, mégis az egyik kedvencem lett a színésznő által játszott karakter miatt. Mivel számos másik filmjét is kedvelem, nem volt kérdés, hogy elolvasom az életrajzi könyvét, amelynek magyar nyelvű megjelenésére több mint két éves csúszást kellett elszenvednie a rajongóknak.
A végeredmény egy nagyon érdekes kötet lett, amelyben megismerjük magát a nőt, a színésznőt és a nagy túlélőt. Kedvenc színésznőnk amolyan eposzi jelleggel, a közepébe vágva kezdi el meséjét, rögtön abban a pillanatban, amikor agyvérzéssel a kórházba szállították. Átérezhetjük mit érzett, hogyan reagált a környezete és megosztja velünk azt is, melyik dal járt éppen a gondolataiban (Simon and Garfunkel – Bridge over troubled water). Ezután természetesen a gyermekkor lesz a következő állomáson, megismerhetjük az igazi amerikai ír származású családot, ahol négyen voltak testvérek. Megismerhetjük a szerző családdal való viszonyát, és láthatjuk hogy egy szerető családban nőtt fel. Képet kaphatunk tanulmányairól és elég gyorsan rátér a modell és színésznői pályafutására. Először hosszan Az emlékmás című filmről olvashatunk, ahol nagyon fel kellett készülnie az Arnold Schwarzeneggerrel való közös munkára. Természetesen a leghosszabban az Elemi ösztönnel kapcsolatos eseményekről olvashatunk, megtudhatjuk hogy ő volt a tizenharmadik próbálkozó a szerepre, mire megtalálták az igazi Catherine-t és hogy eleinte csak Michael Douglas szerepelt főszereplőként a plakátokon. Természetesen olvashatunk a híres kihallgatós jelenetről is és a film visszhangjairól. Külön megismerhetjük milyen volt először női producerként a Gyorsabb halálnál című filmen dolgozni és hogyan állt össze a ma már világhírű szereplőgárda. Külön kitér, milyen volt a Casnnóban Robert de Niróval dolgozni és láthatjuk, hogy az Utolsó tánc főszerepe miatt még a börtönbe is bevonult, hogy megismerje milyen egy elítélt egy napja a rácsok mögött. A sikeres színésznő karrierjét és életét láthatjuk hogyan törte derékba az agyvérzés és milyen módszerekkel sikerült meggyógyulnia, illetve akkor kik voltak mellette. Láthatjuk ahogy örökbe fogad három gyermeket és hogyan lesznek ők a családja, megismerhetjük a barátait és a gondolkodását. Nagyon mély bölcsességeket is kapunk tőle, szerintem a kötetben ez a legszebb gondolat:
„Soha senki más nem teheti tökéletessé az álmaidat, csak te magad. Senki más nem is lesz rá hajlandó. Mindig lesznek kerékkötők, akik azt hajtogatják – a füledbe és mások fülébe –, hogy mit kellett volna jobban vagy másképp tenned.”
A kötet lapjain egy nagyon kitartó, a küzdelmet sosem feladó nőt ismerhetünk meg, aki kiállt a nők hollywoodi elismeréséért, sokat jótékonykodik és egy nagyon nagy utat tett meg az agyvérzésből való felépüléssel, amit javarészt a meditációnak köszönhet. Már ezt a küzdelmet megéri elolvasni és ezáltal még jobban csodálhatjuk az általunk eddig is nagyon kedvelt színésznőt. Azonban az egykori rajongó olvasónak támadhat némi hiányérzete. Ugyan az nem elvárható, hogy minden filmről legyen szó egy önéletrajz lapjain, jómagam mégis A specialista című filmet és a Sylvester Stallonéval való közös munka megemlítését nagyon hiányoltam. Emellett egy életrajzi könyv révén az olvasó elvárhatná, hogy pár kép szerepeljen a tárgyalt személyről, de sajnos ez ki lett spórolva belőle, mint ahogy a végéről is hiányzik egy filmográfia. Az olvasót kicsit kárpótolja az olvasmányos stílus, amely olykor szókimondó, de nem hiányozhatnak belőle a vicces sztorik sem. Ennek köszönhetően észre se vesszük és már a végére is értünk a könyvnek. A rajongók számára kötelező olvasmány, de ajánlható annak is, aki a 90-es évek sztárjairól szeretne olvasni!
Sásdi Tamás