Stephen King: Billy Summers. Európa Könyvkiadó, 2022.
„Ő most a gazember, miért festenének neki hősies hátteret? Az ilyen festegetés a regények dolga, nem a híreké.”
Az iraki háborút is megjárt Billy elvállal egy utolsó piszkos melót. Egy fegyencet kell leszednie idővel a bírósági tárgyalása előtt, aztán szép kis pénz üti a markát. Hosszú előkészületek után megtörténik a merénylet, és ahogy az ilyen utolsó balhéknál lenni szokott, semmi sem úgy történik utána, ahogy eltervezték…
Stephen King egy mesterlövész lelki világába kalauzol el minket, története olyan, ahol – idézve a több mint 20 éves slágert – „a jók is rosszak”. Főhősünk megválogatja ugyan, hogy kinek a meggyilkolását vállalja el, munka közben pedig hosszan vívódik azon az együgyű énjével, hogy tényleg jót cselekszik-e? Mindig arra jut a magával való viaskodás során, hogy az aktuális célpontja gonosz ember és megérdemli azt a golyót, amit tőle kap valamelyik testrészébe. Mi olvasók pedig civilben egy könnyen alkalmazkodó embert ismerünk meg, akinek szíve is van, amelyre kitűnő példa, amikor megmenti a bekábítószerezett és megerőszakolt Alice-t.
A hosszan taglalt cselekmény mellett a szerző kiváló korrajzot ad napjaink Amerikájáról, olyat, amit ha mondjuk évszázadokkal később fellapoz valaki, megismerheti belőle ezt az időszakot. Szőrmentén érinti a Trump által uralt Amerikát, és érezhető, ha sok pénzed van, akkor bármit megtehetsz. Kikerülhetetlenül benne van a technika által uralt társadalom, az állandó megfigyelés, a mindennapi élethez elengedhetetlen telefon, ahol az applikációk nélkül már semmit sem lehet csinálni. Kihagyhatatlan a Netflix is, amelynek hiányában már filmet se lehet szinte nézni, azonban a könyveket szerető olvasó számára ekkor lesz rendkívül szimpatikus a bérgyilkosunk:
„Aznap éjjel Billy a klubszoba nagyképernyős tévéjén a Netflixen keresgél. Hallott már arról, milyen menő dolognak számít, de nem igazán érdekelte a dolog, hiszen annyi könyvet nem olvasott még.”
Billy kedvenc könyve Zola Thérese Raquin című műve, amelynek hatására ő is írni kezd. Miközben készül a merényletre, írónak álcázza magát, és meg is osztja velünk a gondolatait módszereiről. Ő maga az iraki kalandjait kezdi el írni, ami kicsit a könyv a könyvben érzetét kelti az olvasóban, egyben mélyebb betekintést nyújt a mesterlövészek munkájába. Az írástechnika mellett a szerző sokszor kiszól a történetből, hogy az adott történés hogyan nézne ki filmen is.
Ugyan a cselekmény egy kicsivel a COVID megjelenése előtt játszódik, King már tesz benne utalást a közelgő világjárványra is:
„Egyikük sem tudja – senki sem tudja –, hogy fél év múlva egy kóbor vírus miatt lezárják Amerikát és a világ nagy részét, de az alagsori lakásban töltött negyedik napon Billy és Alice belekóstolhat abba, milyen lesz bezárkózva élni.”
Olvasás közben sokszor az volt az érzésem, mintha a szerző egybegyúrta volna az Amerikai mesterlövész és Mark Wahlberg főszereplésével készült Orvlövészt gyúrta volna össze, legalábbis a cselekmény egyes részei a két filmet idézik. Számomra sokszor untató volt, hogy totál felesleges részek leírásánál hosszan elidőzött és úgy tűnt, hogy ennek a könyvnek sosem lesz vége. Ez sokat rontott az olvasmányélményen annak ellenére, hogy egyes részeit rendkívül élveztem a regénynek és külön tetszett, hogy számos zenei, irodalmi és filmes utalást csempészett a cselekménybe.
Kinek ajánlanám a könyvet? Főképp azoknak akik kíváncsiak arra, hogyan hat lelkileg egy mesterlövészre, ha valakit el kell tennie láb alól és emellett napjaink Amerikájának korrajzát is szeretnék látni. Csak türelemmel kell lenni a szerző mindenre kiterjedő részletességével.
Sásdi Tamás
