Ella Carey: A berlini árva. Central Kiadói Csoport, 2023. 

„A már teleírt lapokra tintapacaként fröccsent rá az igazság, belerondítva a háború utáni törekvések hivatalos ábécéskönyvébe. Csakhogy erről a pacáról otthon nem tud senki.”

Kate és Rick haditudósítóként dolgoznak a háború utáni Németországban. Találkoznak egy néma kislánnyal, aki teljesen egyedül kószál a szétbombázott területeken. Sikerül kimenekíteniük a veszélyes szovjet zónából és biztonságos helyre vinniük. A kislány azonban nem sokáig érezheti magát kényelmesen…

Ella Carey regénye a második világháború befejezése utáni állapotokat festi le számunkra a Harmadik Birodalom helyén maradt romhalmaz területén és a győztesek Amerikájában. Érződik az egész Európát feldúló háború pusztítása, hallomásból tudomást szerzünk a holokauszt rémségeiről és a nácik további pusztításairól, valamint a „felszabadítóként” érkező szovjetek kegyetlenkedéseiről. A harcok vége után láthatjuk a négy részre osztott egykori birodalmi főváros helyzetét és azt, hogy a szovjet zónában nem éppen életbiztosítás élni. A szemünk előtt játszódik le az életben maradt német vezérkar nürnbergi pere, ahol a vádlottak nem bántak meg semmit. Említésszinten előkerül Churchill fultoni beszéde, amely elindította a hidegháborút és a koreai háború is. Később Berlinben érezhetjük át azt, ahogyan az amerikai-szovjet rivalizálás kezdetét vette a szebb napokat is látott város blokádjával. Az itteni szál nagy kérdése, hogy a német kislány vajon diktatúrában fog felnőni, vagy szabad lesz-e valaha?

A másik szálon a háborúból legjobban kijövő USA álszent társadalma tárul elénk. A béke beköszöntével úgy gondolják, most már minden rendben van, és nem gondolnak bele, hogy a vesztes oldalon bizony sokan szenvednek tovább. A demokráciát dicsőítők között pedig a gazdag továbbra is lenézi a nála kevesebb jövedelemmel rendelkező, dolgozó embert és az egész társadalom megveti a vesztes oldalról származókat. A legjobban viszont attól fél, hogy ide is beszivárognak a kommunisták. A világnézet mellett a férfiak uralta társadalom nem akarja elhinni, hogy a nők is képesek ugyanarra, mint ők, ezért azt hozzák divatba, hogy a szebbik nem képviselői maradjanak otthon és szüljenek gyereket a dolgozó férjük nagy örömére. A történetben ezt testesíti meg Kate húga, Bianca. Testvére azonban szöges ellentéte. Érző szívű nő, aki a karrierje érdekében inkább lemond a szerelemről, pedig a kezdettől fogva vibrál közte és kollegája, Rick között a levegő, aki azonban valamit rejteget a valódi életéből. Hogy mi az, és vajon lesz-e köztük valami a történet során, ez a regény egyik nagy kérdése.

A regény egyben a korabeli technika térhódítását is figyelemmel követi. Főhőseink eleinte írják a sztorikat, majd előtérbe kerül a rádió és végül a televízió, ezek technikáját a szerző részletesen bemutatja az olvasó számára. Egyben külön érdekesség, amikor a két kollega a technikai fejlődésről és a hírfogyasztási szokások fejlődéséről beszélget:

„– El sem tudom képzelni, hogy a televízióban beszéljek – szólt közbe halkan Kate. – Nagyon felgyorsult a világ, egyre újabb és újabb médiumokhoz kell alkalmazkodnunk.
– Egyetértek . mondta Harvey. – De én továbbra is szeretek a téma mélyére ásni, és szerintem ez csak úgy lehetséges, ha írok róla. Csak úgy tudom az egyéni látásmódon szerint feldolgozni, és világosan kifejteni az álláspontomat. De a realitás az, hogy a tudósítások egyre gyorsabban készülnek majd el, és egyre tömörebbek lesznek, ezt már a rádió is megmutatta. Mert a világ is egyre jobban felgyorsul, ahogy mondtad, és nekünk ezzel lépést kell tartanunk.”

Az írónő nagyon könnyed stílusban írta meg a könyvet, amely már az első oldalakon a lapokhoz láncol minket. Az olvasmányosság azonban mély tartalmú történetet takar, amelyben olykor szívszorító események történnek, és szinte végig izgulhatunk a fordulatokban gazdag történet során a szereplők sorsáért. Az olykor lélekbevágó történet különösen ajánlott azoknak, akik regényes formában szeretnék átélni, milyen volt a világ a második világháború után!

Sásdi Tamás