Kapa Mátyás: Izzik a parázs. Cegléd regénye. Historycum Kiadó, 2016.

„A Teremtő szereti a ceglédieket, mert időről időre kiváló embereket ad nekik. Egyesek itt születnek, másokat később vezérel ide a sorsuk.”

Az elárvult Vilmos szemet vet a szintén hasonló sorsú Sárára, aki a pesti árvíz pusztítása miatt kénytelen egy rokonához Ceglédre költözni. A két gyermek sorsa egybefonódik a város szépülésével..

Kapa Mátyás a 19. századi Ceglédre kalauzol minket, ahol egy pár szemén keresztül szemlélhetjük a város fejlődését és a bőrünkön érezhetjük a történelem viharát. Időben kereken fél évszázadot ölel fel a regény, a reformkorban kezdődik és a kiegyezés utáni években ér véget.

Miközben szinte töviről hegyire megismerjük a várost, tanúi lehetünk, ahogy hosszasan épül a református templom, az első vonat bedöcög a város állomására, megalakul a mezőgazdasági szakképző intézet és felavatják a színházat is. Közben azt is tapasztalhatjuk, milyen volt a korszakban egy esküvő, hogyan zajlott a szüret vagy éppen a piacnapon hogyan rótták ki a büntetést az azt kiérdemlőkre

Természetesen kellenek főszereplők, akik mindezt átélik. Vilmos és Sára nem éppen vidám fiatalként kerülnek elénk az elején, ennek köszönhetően könnyen meg is kedveljük őket. Tanúi lehetünk egymásra találásuknak és családalapításuknak, sorsukat pedig sokszor a történelem viharai alakítják, így lehet aztán rendesen izgulni értük.

Ha már a történelem viharait említettem, nem is egy Kapa Mátyás-regény lenne, ha nem kapnánk meg a szokásos kiváló korrajzot. A reformkor eseményei közül előkerül a nemzeti kaszinók létesítése, szóba kerül a Rákóczi-szabadságharc emlékezet is, Központi szerepet tölt be 1848-as forradalom és szabadságharc, az események ábrázolásánál aztán megnyalhatjuk mind a 10 ujjunkat, hiszen kiváló csatajeleneteket kapunk: Vilmossal meglátogatjuk a Délvidéket, ahol a szerbek ellen csatáznak, majd átélhetjük milyen hatást váltott ki Kossuth Lajos városba érkezése és toborzó beszéde. Azt is végigkövethetjük hogyan védelmezték a várost az előrenyomuló császári seregtől, végül azt is megtapasztaljuk hogyan élte meg a város a szabadságharc leverését, az önkényuralom időszakát és hogyan fogadták az itt élők Ferenc József látogatását és a kiegyezést.

Mindezt a szerző a tőle megszokott gördülékeny stílussal prezentálja nekünk. Külön érdem, hogy a szövegben előforduló idegen szavakat, mint darabont vagy ispotály, elmagyarázza számunkra lábjegyzetben. A kötet végén egy kisebb lexikon található az elbeszélésben szereplő valós személyekről, de megcsodálhatjuk a korabeli város térképét is.

Kiváló regény, amely bemutat számunkra egy olyan települést, amelyet napjainkban főleg vasúti csomópontként ismerhetünk, elolvasásával akár kedvet is kaphatunk egy kisebb városi kirándulásra, ha nem jártunk még ott.

Sásdi Tamás