Berényi Anna: Petőfi. Petőfi Sándor regényes életrajza. Scolar Kiadó, 2022.

 

Kerek évfordulókhoz közeledve egy-egy nagyobb személyiségről mindig megjelenik több életrajz és egyéb, a munkásságát feldolgozó kötet. 2023 első napja külön figyelmet érdemel, hisz ekkor lesz az egyik legjelentősebb – vagy mondhatjuk azt simán, hogy a legjelentősebb – magyar költő, Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója. Ez alkalomból született meg Berényi Anna legújabb regényes életrajza is, amely hasonlóan a Richter Gedeonról megírt ugyanilyen életrajzhoz (Berényi Anna: Richter)

, ez a kötet is rendkívül jól sikerült.

Petőfi ugyan csak 26 évet élt, ez mégis nagyon tartalmas életút volt. A szerző az édesanyja bőrébe bújva meséli el fiának életútját meglepő részletességgel egy kiváló krónikás módjára. Végigélhetjük gyermekkorát, azt hogy az édesapja eleinte utódjának szánja a mészárszéken, majd ezt a sikertelenséget látva nem akarja elfogadni, hogy fia színész szeretne lenni,  átélhetjük az apa-gyermek közötti nagyon heves konfliktust is emiatt. Láthatjuk hogyan kerül el a gyermek a szülői házból és a tiltás ellenére előbb vándorszínész szeretne lenni, majd mivel sehol nem kap megfelelő állást, végül költőként állja meg a helyét, amire már édesapja is büszke lesz. Végigkövethetjük ahogy a versek megszületnek, a szerző pedig kiválóan belecsempészi a költő versírási technikáját egy párbeszédbe:

„– Tudod, én a verseket látom magam előtt. Nem bírom ezt pontosan elmondani. Ha verset írok, egy képet hallok magamban. Néha egy történést. Lepereg, megjelenik és forog előttem. Úgy hallom, mintha látnám. – Ránézett Móricra, aki feszülten figyelte, de arcára volt írva, hogy nem érti. Talán ő maga sem értette igazán. Ekkor máshogy próbálkozott a magyarázattal. – Én nemcsak hallom a szavakat, hanem látom azokat egymás mellett összerendeződni. A színüket, az arányukat. A ritmus és a rím mintát rajzol ki. A jelentés alakot ölt. Amikor verset írok, egy hangfestmény áll össze a fejemben, a szavak meg beleugranak a képbe. Nem keresem azokat.”

 

A versek megszületése mellett láthatjuk, hogy ennek a fiatalembernek nem volt egyszerű élete, sokat kellett nélkülöznie, de volt aki mindig a segítségére sietett. A kötet egyik nagy erőssége a barátok és a mecénások bemutatása, így külön megismerkedünk a korszak főbb szereplőjével, többek Vörösmarty Mihállyal, Jókay Mórral, Egressy Gáborral és Arany Jánossal is. Magánéletének alakulásába is bepillantást nyerhetünk, a sikertelen szerelmektől kedve a koltói kalandon át Szendrey Júliáig, házasságkötésükig vezető nehéz utat szinte végigizgulhatjuk 

A kötet egyharmadát teszi ki a szabadságharc története, itt végigkövethetjük ahogy Petőfi elkezd politizálni és bejáratos lesz a Pilaxba, majd a Nemzeti dal megszületését is átélhetjük, ezután ott lehetünk Március 15-e történései között. A forradalom után végigélhetjük hogy mennyire nem kedvelték sokan a politikai nézetei miatt és a sikertelen képviselőválasztás után ő hogyan kerül Bem apó közelébe a szabadságharc egyik legjelentősebb frontján, majd azt a bizonyos segesvári ütközetet is átélhetjük.

Petőfi élete mellett kiváló korrajzot kapunk a szerzőtől, amelyben benne a reformkor küzdelme az önálló Magyarországért, a jobbágyfelszabadításért és persze a korszak pezsgő szellemi élete is. Az 1848-as eseményeknél pedig átélhetjük a kezdeti mámort, majd a csalódottságot, a nemzetiségi konfliktusokat, a reménytelen telet, a dicsőséges tavaszi hadjárat és a dicstelen véget.

Az olvasottakat megfűszerezi a szerző nagyon olvasmányos stílusa, amelyből olykor az ironikus humort sem nélkülözi. A kötet szerkezete követi a Richter életrajzban megszokott formát, a pár oldalas fejezetek egy-egy kisebb időintervallumot ölelnek fel. Berényi Anna ezzel a regényével ismét rendkívülit alkotott, bátran ajánlható azoknak az olvasóknak, aki mélyrehatóan szeretnék megismerni a nagy költőnk életét és munkásságát!

 

Sásdi Tamás