Móricz Zsigmond: Árvácska. Osiris Kiadó, 2023. 

„De hát a kis állami gyerek olyan fából van faragva, hogy nem lehet azt még agyon se verni.”

Csöre nevelőszülőknél éli mindennapjait, ahol enni se kap rendesen és egész nap dolgoznia kell. Ha nem jól csinál valamit, akkor kegyetlen megtorlásban lesz része. Iskolába kellene járnia, de ennek elodázására mindig találnak kibúvót az éppen aktuális nevelőszülők…

Móricz Zsigmond egy végtelenül kegyetlen sorsot tár elénk kisregényében és egyben látleletet ad a saját koráról. A történet valamikor a nagy gazdasági válság idején játszódik, egy szereplő a Tanácsköztársaság okozta ámokfutást is felemlegeti. Az emberek egyik napról a másikra élnek és a pénzért akár még vadidegen árva gyereket is gondozásba vesznek. Csöre példáján láthatjuk, hogy mindezt csak a juttatásért és az olcsó munkaerő miatt csinálják és nem éppen emberi bánásmódban részesítik.

A történet főszereplője, Árvácska, akit sokszor csak Államinak hívnak, de hallgat a Csöre névre is. Szüleiről semmit se lehet tudni, az elbeszélés folyamán három különböző társadalmi osztályt képviselő családnál tevékenykedik. Egyaránt brutális bántalmazás éri a tanyasi Dudáséknál, a gazdagabb Szennyeséknél és a középosztályba tartozó Verőéknél. A sanyarú sorsú kislányt egyből a szívünkbe zárjuk és már olvasás közben is fáj, ahogyan bánnak vele. Testi és lelki bántalmazás egyaránt éri, a legfájdalmasabb talán a következő idézet:

„Neked semmit sem szabad elvenni, tanuld meg, hogy neked sehol a világon semmit sem szabad elvenni, mert neked nincsen semmid. A bőröd, az a tied, de egyebed neked nincsen.”

Akadnak persze olyanok, akik együtt éreznek Csörével, mint a Gyermekvédő Liga ügyintézője, vagy az öregember, aki feléleszti Árvácskában és az olvasóban egyaránt a reményt, hogy talán jobb sorsa lesz egyszer ennek a lánynak:

„Ne félj fiam, akármilyen nehéz is neked, te még fiatal vagy: kibírod. A fiatal mindent kibír. Veled még sok minden történhetik, még jó is.”

Árvácska sorsa mellett a szerző képet ad a korabeli emberek életmódjáról, a kislány szemén keresztül láthatjuk a tanyán való munkát, a különböző társadalmi osztályok étkezési szokásait és végigkövethetjük, hogyan zajlott a korszakban egy disznóvágás vagy a karácsony megünneplése. A korabeli vidék kötelező kelléke is megjelenik a mindenható és rettegett csendőr személyében.

Az elbeszélés szövege igazi szépirodalmi csemege, Móricz Zsigmond ízes nyelvezete minden klasszikust kedvelő olvasó számára élvezetes. Számomra meglepő volt, hogy ugyan lelkileg egy igen megviselő sorsról olvashattam, mégis könnyű volt befogadni a szerző régies stílusát, ennek köszönhetően gyorsan pörögtek az oldalak.

Kiváló korrajz, amelybe egy megindító sors van beleágyazva. Kötelező olvasmány azok számára, akik irodalmi nagyjaink fontosabb műveit szeretnék magukévá tenni!