Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma. Akkord Kiadó, 1998.

Nedec várában él Pongrácz István, aki ennek a kis várnak a mindenható ura. Van ebben a várban minden, mint a középkorban, csak most a 19. században vagyunk. Ennek ellenére a várúr középkoriasan él és ha ellentmondanak neki, akkor azt meg is torolja. Így kerül a börtönbe gróf Behenczy, akit megsajnál a várúrnő szerűségnek vett Estella, megszökteti és Besztercére menekülnek. Az öreg Pongrácz pedig bosszút esküszik és hadat kíván indítani Beszterce ellen. A másik szálon egy testvérpár marakodik össze, egyikük halála után a csodaszép leánya, Apolka a két életben maradt testvér gyámsága alá kerül felváltva. Egyikük fia beleszeret, emiatt Apolkának mennie kell, mert ezután egyik sem tűri meg a háznál. Így kerül Apolka a zsolnai polgármesterhez, aki a Beszterce ellen vonuló Pongráczot akarja feltartóztatni, mégpedig azzal, hogy odaadja Apolkát túsznak...

Mai szóval mondva egy bolond regény ez, melyet maga az író se vett annak idején komolyan és eléggé humoros kiszólásokkal kommentálta olykor-olykor az elbeszélést. De ezt a regényt máshogy nem is lehetett megírni, így lett egy humoros, szórakoztató történet egy bolondról, aki a történet elején megveti a hölgyet aki a felesége akar lenni, a történet vége felé pedig lányaként tisztel egy másikat. A történetből nem hiányzik a szerelem sem, amely a történet során kétszer is hoz némi bonyodalmat a szereplők életébe. Kedves kis történet, amely a mai olvasónak is élvezettel ajánlható!

Sásdi Tamás