Kapa Mátyás: Ügyvédsors. Másfél zivataros évszázad. Historycum Kiadó, 2025.
[…] a jogászok bizony veszélyesek. Ismerik a szabályokat, mindig mindent jobban tudnak, csűrik-csavarják a szavakat. Felléphetnek az ügyfeleik érdekében, okvetlenkedésükkel vésgő soron akadályozhatják az állami akarat érvényesülését.”
Révész Zsigmond az első a családban, aki ügyvédként tevékenykedik. Elveszíti egyik tehetős ügyfele perét, mire Czinkotay Sándor őt és leszármazottait megátkozza, miszerint a bíróságra vitt személyes ügyeiket mindig el fogják veszteni…
Egy újabb jubileumi alkalomra megírt történelmi családregénnyel gazdagodtunk, amelyet a Történelmiregény-írók Társaságának elnöke most egyéniben jegyez. A könyv egyszerre egy fiktív ügyvéd-dinasztia és a 2025-ben 150 éves Budapesti Ügyvédi Kamara históriája, amelybe bele vannak ágyazva a magyar történelem sorsfordító eseményei is a dualizmus korától egészen napjainkig.
A történetben központi szerepet játszó Révész Zsigmond utódai által némi izgalom vegyül a cselekménybe és a nagy kérdés az lesz, miként sújt le és meddig a likőrgyáros által kimondott átok az egyes családtagokra?
Közben a szerző kiváló krónikás módjára elbeszéli számunkra Budapesti Ügyvédi Kamara történetét és az ügyvédi hivatás fejlődéstörténetét. Láthatjuk, hogy a csekély megélhetést kínáló pálya tagjai hogyan alapítják meg a fővárosi szerveződést, hogyan kerül a birtokukba a mai Szalay utcában található épület és milyen hatást gyakorolnak az ügyvédi tevékenységre az egymást váltó politikai rendszerek. Ezáltal beleélhetjük magunkat abba, mennyire leértékelte a védői tevékenységet a Tanácsköztársaság, vagy hogyan viszonyult az aktuális elnök a zsidótörvényekhez és mennyire vette semmibe az egyéni ügyvédeket a szocializmus intézménye. Közben pedig olyan nagy ügyek elevenednek meg, mint a tiszaeszlári vérvád, ahol a szárnyait bontogató Révész István épp Eötvös Károly segéde lesz, a dualizmus korának nagy lottócsalása, biatorbágyi merénylet, a Nagy Imre-per vagy a martfűi rém esete. Kuriózumként még az első magyar ügyvédnő, Ungár Margit is megjelenik, természetesen munkakapcsolata kerülve a Révész-család egy tagjával.
Az ügyvédi pálya fejlődése mellett Révészék átélik hazánk történelmének fontosabb eseményeit is. Arról csak értesülünk, hogy egy-egy családtag részt vett a két világháborúban, de velük együtt élhetjük át, milyen volt a trianoni trauma, az 1956-os forradalom vagy a rendszerváltozás időszaka.
A család neve ismerős lehet azoknak, akik olvasták a Buda & Pest című kötetet, egyes szereplők ott is megjelennek és ebben a kötetben érződik is az átfedés. Szinte megelevenedik előttünk az éppen egyesült főváros, amelynek említett korabeli utcaneveinek mai megfelelőit mindig közli velünk a szerző lábjegyzetben, de itt olvashatóak az elbeszélés során felbukkant személyek életrajzi adatai is.
Ugyan a szerző leszögezi, hogy mindenről nem eshet szó, én mégis hiányoltam a Csemegi-kódex megemlítését, vagy akár azt, hogy a család valamelyik tagja hogyan élte meg a jogi egyetemen a tanulás nehézségeit. De felbukkanhatott volna benne a pár éve elhunyt Sárközy Tamás is, akivel tuti akadt volna legalább egy vicces jelenet. Ennek ellenére nem csalódtam, hiszen egy különleges világba kaptam olvasmányos betekintést. Kapa Mátyás kiváló kalauznak bizonyult, az általa vezetett időutazás során érződött, hogy szereti a szakmáját és annak múltját, ezt pedig szórakoztatóan kívánja bemutatni az olvasó számára. Bátran ajánlható azoknak, akik egy családregénybe ágyazva szeretnék megismerni az ügyvédi hivatás 150 éves fejlődéstörténetét!
Sásdi Tamás
