Brunner Tamás: Retorta. Magánkiadás, 2022.
Csokonyrádon él egy rendkívül hátrányos helyzetű család több tagja. Irént a gyámügy vette el a családtól, mert édesanyja, Ágota alkoholista. Van egy féltestvére, Krisztina, aki drogozik, van egy kislánya és most is terhes. Irén az állami gondozásnak köszönhetően felelősségteljesen gondolkodik, olykor segít édesanyjának és féltestvérének is. Közben a messzi nagyvárosban, Budapesten Iván miközben folyton találkozik egy titokzatos nővel, Anasztáziával, az élet nagy dolgain agyal olykor egyedül, olykor társasan. Egyszer csak fogja magát, felül a vonatra és elindul a messzeségbe. Az úton beszélget egy pappal, aki nem tudja mit akar valójában. Iván se, csak be akar pótolni húsz évet. Csokonyrádon száll le a vonatról és a szálak összeérnek így vagy úgy….
Brunner Tamás első, szépirodalmi igénnyel megírt szociográfiájában egy kitalált településre kalauzol minket. Ezen a településen egy szétszakadt, hátrányos helyzetű család életébe vezet be minket. Miközben megismerjük a szereplők drámai életét, az élet nagy dolgairól is olvashatunk gondolatokat, legtöbbször Iván tolmácsolásában. A kötet leglényegesebb párbeszéde vélhetően az, amikor Iván az ember múlttól való meneküléséről beszélget éppen aktuális partnerével:
„− Mit gondol, hogyan lehet úgy élni, hogy az ember szakít teljes egészében a múltjával? – kérdezte a másik szobából.
− Talán nem lehet nehéz, hiszen eltűnnek a kötöttségek.
− Lehetetlen uram, lehetetlen, eltűnnek a gyökerek, eltűnik az identitás. Akármennyire is rossz volt vagy éppen jó, foggal–körömmel meg kell tartani, hiszen így marad azonos önmagával. Ha elveszti vagy eldobja a múltját elveszett ember lesz.”
A mély gondolatok mellett rendkívül érdekes karakterekkel találkozhatunk a kötet lapjaink. Irén a gyorsan felnövő fiatal, aki a hátán viszi a családot és mindenkiről gondoskodik, mellette ő fejlődik legtöbbet a regényben, miáltal a végére színésznek tanul. Iván a múltjától menekülő férfi, aki megpróbált együtt élni az alkoholista Ágotával, de nem sikerült és csak tengette az életét, végül ő is felelősségteljes ember lesz a kötet lapjain. A sötét és lehangoló történet ellenére a sorok között érezhető, hogy egyszer a legrosszabb is jóra fordul. És mint a mellékszereplő pap, Ferenc esete mutatja, mindig van második esély. A kötet szövege a mély gondolatokat közvetítő szépirodalmi művekhez szokott olvasóknak könnyen követhető, szinte bele tudjuk magunkat képzelni a szereplők sorsába általa. Ajánlható minden olyan olvasónak, akik a kevésbé vidám történeteket kedvelik, vagy emberi sorsokról és mély gondolatokról szeretnének olvasni!
