Fábián Janka: Márciusi napló. Libri Kiadó, 2024.
„Elhiszed, ha azt mondom, hogy nagy történelmi időket élünk? Nézz körül, és jól jegyezz meg mindent, amit látsz! Nem minden nemzedéknek adatik meg ez a kiváltság.”
Fábián Janka újabb kisregényében ezúttal a kolerajárvány és az 1838-as árvíz után az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc idejébe kalauzol el minket, naplóbejegyzések formájában. Főhősével, Mosonyi Karolinával február 29-től egészen március 30-ig követhetjük nyomon a nem mindennapi történéseket.
A tizenhat éves Karolina, anyja és nagynénje nyomdokain járva, szökőnapon kezdi meg bőrkötéses naplóját, amikor még nem is sejti, hogy hamarosan jelentős történelmi eseményeket vethet majd a lapokra. Rolli, aki igazi honleányságáról tesz tanúbizonyságot, elszökik a Pilvax kávéházba, hogy részese lehessen a történelem meghatározó pillanatainak, és láthassa apja tanítványát, a jóképű, kék szemű Ónody Dánielt. Rolli számára ugyanis március 15-e nemcsak a szabadság, hanem a szerelem napja is egyben. A nyomdagépek lefoglalásától egészen a Nemzeti Színházig kísérthetjük őket, és természetesen megjelennek a másfél nap nagy alakjai, többek között Petőfi Sándor, Vasvári Pál és Jókai Mór is.
A történelmi lányregény bájosan, közérthető stílusban tárja elénk, ahogy a Párizsból induló forradalmi hullám Bécs után hazánkat is eléri. A tini főszereplő őszinte egyszerűségén és lelkesedésén keresztül adja át az ünnepélyes forradalmi hangulatot. Bár alap történelmi műveltséggel sem tartogat újdonságot, a lezárás pedig némi hiányérzetet hagy maga után, egy igazán gyorsan olvasható és kikapcsoló olvasmány a nemzeti színű borítóba öltöztetett Márciusi napló.
"Mi ismerjük azt az érzést, amikor álmatlan éjszakákat okoz, ha nem írhatjuk ki magunkból mindazt, ami kikívánkozik!”
A tizenhat éves Mosonyi Karolina egy naplót kap névnapjára, amit 1848 február 29-én, szökőnapkor kezd el írni. Úgy érzi gyönyörű élményeket oszt meg majd benne az olvasójával, de azt nem gondolja, hogy a magyar történelem talán legfontosabb fejezete kezdődik el napokon belül.
Fábián Janka egy tizenéves leány bőrébe bújva mutatja be számunkra 1848 márciusának eseményeit, mellette Rolli magánéletébe is bepillanthatunk. Karolinát a korához képest érettebb gondolkodású hölgyként ismerjük meg, akit érdekel a történelem, a nők korabeli helyzete, de azon is gondolkodik, hogy melyik férfi a zsánere. Ő éppen orvosprofesszor édesapja egyik tanítványába, Ónody Dánielbe lesz szerelmes, de mivel ezt fél bevallani, azt füllenti, hogy a trónörökös Ferenc József tetszik neki. Ezen meghökken a környezete és ezáltal átérezhetjük azt, mennyire nem kedvelte a magyar nép a koronát birtokló Habsburg családot.
A történet romantikus szálának nagy kérdése, hogy vajon lesz-e valami a kamaszlány és a medikus között, eközben pedig zajlanak 1848 márciusának eseményei. Karolina naplójából megtudjuk Kossuth felirati javaslatának hatását, amelyből még a Kossuth – Széchenyi ellentét is terítékre kerül. Rolli a korabeli nőnevelés úttörőjének, Teleki Blankának az intézetében végzi tanulmányait, ami által szőrmentén előkerül a nők korabeli helyzete és a törekvés az egyenjogúsításra. Az intézményben tanít Vasvári Pál, akiért odavan a leányok nagy része, Karolina azért, mert nagyon szereti a történelmet és elbeszéléséből még a pedagógiai módszereibe is betekintést nyerhetünk. Karolina pedig érzi, hogy nem mindennapi események fognak történni, ezért ezt mondja egy társának:
„Elhiszed, ha azt mondom, hogy nagy történelmi időket élünk? Nézz körül, és jól jegyezz meg mindent, amit látsz! Nem minden nemzedéknek adatik meg ez a kiváltság.”
Rolli szemtanúja lesz a Pilvaxban való gyülekezésnek, ahol Jókai Mór szárnyai alá veszi, és ezáltal találkozik az eddig csak hírből hallott Petőfi-házaspárral, akikről kiderül, hogy ugyanolyan emberek, mint ő. Másnap testközelből követi a forradalmat és a beszámolója alapján láthatjuk, ahogy a kezdetben kicsi tömeg az eső közepette átmegy az egyetemre, majd a nyomdába, végül a Helytartótanácsnál köt ki. Az események egy részét Szendrey Júlia társaságában éli át, ahol egy pillanatra sejtelmesen még Prielle Kornélia személye is megidéződik. Nem maradhat ki Táncsics Mihály kiszabadítása és este a Bánk bán előadása a Nemzeti Színházban, ahol még Laborfalvy Róza és Jókai kapcsolatára is fény derül. Mivel Rolli elszökött otthonról, így büntetésből otthon kell maradnia a hónap további részében, ahol a szívrohamot kapott édesapja mellett van, de közben értesülünk róla, hogy Batthyány Lajost kinevezik miniszterelnöknek, a kivívott szabadság ellenére pedig mindenki a Habsburgokkal való összecsapásra készül.
Az írónő rendkívül gördülékeny stílusban írta meg a könyvet, amely egyből magával ragadja az olvasót és észre sem veszi, hogy a végére ért. A történelmi események és a romantikus szál mellett nem maradnak ki a szép gondolatok és a humorosabb beszólások sem, a következőkben ezekből idézek párat:
„– Hát ez egy forradalom? – kérdeztem, és némileg kétkedve néztem körül. – Mostanában tanultunk a francia forradalomról… az egyáltalán nem ilyen volt.
– Talán a lándzsahegyre tűzött levágott fejeket hiányolja?”
„Móric kisfiúsan kék szeme zafírként ragyogott –, Laborfalvi kifürkészhetetlen mosolyát pedig Mona Lisa is megirigyelhette volna.”
„Lehetséges, hogy vannak olyan események, amelyekben sűrűbbé válik az idő, és visszatekintve hosszabbnak érezzük, mint valójában voltak.”
Fábián Janka legújabb kisregényét mindazoknak ajánlom, akik egy korabeli gondolkodó kamaszlány bőrébe bújva szeretnék átélni 1848 márciusának eseményeit!
