Bíró Szabolcs: Lángmarta dél. Athenaeum Kiadó, 2015.

„A király a törzs. Mi pedig ennek a törzsnek a karja és lába vagyunk, vagy épp a fegyver a kézben, mely könyörtelenül lesújt. Mindegy, hogy mely család, mely nemzetség gyermekeiként láttuk meg a napvilágot: szinte lényegtelen, hogy Nekcsei, Bátor, Gutkeled vagy Nevnai az ember fia, ha ehhez az egyetlen, összehangoltan mozgó testhez tartozunk. Mert most már elsősorban mind Anjouk vagyunk. A mi tetteink az Anjouk tettei, és az Anjouk sikerei a mi diadalaink.”

Bátor Attila hírt kap, hogy a családja eltűnt és próbálja őket megkeresni. Fia és a két apródja közben rabszolga-kereskedők kezei közé kerül, míg régi barátja, László a déli végekre keveredik. Ezalatt Károly Róbert Habsburg Frigyesnek igyekszik segíteni…

Bíró Szabolcs a második részben ott folytatja, ahol a Liliom és vér végén abbahagyta. Három szálon megy most a történet, az elsőben Bátor Attila kutat a családja után, a szebb napokat is látott László Scardonában köt ki és bizalmába fogadja a horvát bán, általa bepillantást nyerhetünk Subics Mladen rogyadozó, de fényűző birodalmába. A gyerekek szemszögéből megtapasztaljuk, milyen, amikor emberkereskedők kezére kerülnek a korabeli védtelen ifjak, majd egy kis szerencsével Szilárd egy családhoz kerül, akik azt hiszik róla, hogy személyében az eltűnt gyerekük tért vissza. Sorsukba belelátva a szerző megmutatja azt is, milyen lehetséges praktikák álltak a házaspárok rendelkezésére, ha nem ment egyszerűen a gyermeknemzés. Szilárd révén szinte mi is beletanulunk a kovácsmesterségbe, míg Csepke és Kurta a vándorkereskedés fortélyaiba nyer bevezetést és találkoznak egy kisgyermekkel, aki egy igazi vasgyúró. A cselekményszálak nagy kérdése, hogy összeérnek-e, Attila láthatja-e még a családját és barátját, illetve az előző részben lezajlott ostrom után vajon előkerül-e felesége, Ágnes?

Miközben a cselekmény kibontakozik, zajlik a nagybetűs történelem, belelátunk a korabeli diplomáciába, abba hogy egy-egy külföldi vendég milyen ellátást kapott és micsoda tivornyák zajlottak a királyi udvarban. Szóba kerül Nekcsei Demeter pénzreformja, elhatározzák a királyi udvar Visegrádra költözését, és lezajlik a mühldorfi ütközet, amelyet a szerző rendkívüli részletesen és brutálisan tár elénk.

Bíró Szabolcs az első részhez hasonlóan szépirodalmi igényességgel vezet minket végig a történeten, ugyan az elején a több szemszög miatt kicsit kuszának érezzük a kezdést, de mindezért kárpótol minket a folytatás, ahol újra keveredik a mindennapi élet egy kis korabeli politikával. A szövegben előforduló idegen kifejezéseket, mint a márc vagy a berhe, lábjegyzetben magyarázza el számunkra és a végén egy kisebb irodalomjegyzékből keresgethetünk magunknak további olvasnivalót a felhasznált ismeretterjesztő irodalomból.

Kiváló folytatás, amely az első részben megkedvelt szereplők sorsát szövi tovább izgalmasan, beleágyazva az Anjou-kor mindennapjaiba.

A könyv 2026. januári közös olvasásunk volt a BrigEri blog Brigijével, az ő véleményét a következő linken olvashatjátok: https://brigeri.blog.hu/9999/12/31/biro_szabolcs_langmarta_del_brigi

Sásdi Tamás