Koppány Tímea: Ködcsempész. Delta Vision, 2023.

„Hiába, a holdkőmosás nem nyámnyiláknak való tevékenység.”

A holdkőmosó Hastur nem éppen nyugodt foglalkozást folytat, állandóan menekül, és egy tóban köt ki, amelybe nem fullad bele, majd miután kijön onnan, egy rendkívül veszélyes ximúr megmarja, de ezt is túléli egy kis háttérbeli segítséggel. Közben világára, Baar-Shagyrra egy ködfal ereszkedik, amelyen senki nem jut túl élve. Hasturnak ez mégis sikerül, és ezt a képességét pénzzé teszi. Azonban egyszer egy különös maszkot talál, amelyre egy velejéig romlott szerzetesrend is nagy mértékben pályázik…

Koppány Tímea (leánykori nevén Tarja Kauppinen) legújabb regénye egy kiváló fantasy, amelyben a szerző nem hazudtolja meg önmagát, és egy rendkívül kegyetlen világba, Baar-Shagyrba kalauzol el minket. Ez egy annyira kemény világ, hogy itt már a beteg magzatok nem is jönnek a világra, és aki megszületik, annak sem sok esélye van a hosszú életre. A tartományhoz  hozzátartozik egy különös rész, az Uszadék, amelyről senki sem tudja, hogy éppenséggel hol található. Az írónő ezt a világot olyan kiválóan felépíti, hogy egy fantasy műfajban kevésbé járatos olvasó is könnyen beleélheti magát.

A kötet szereplői kemény, ugyanakkor könnyen megkedvelhető figurák. A főszereplő, Hastur igazi kemény harcos, aki túlél mindent és nagyon nagy a libidója. Karaktere hasonlítható akár Akhilleuszhoz is a Trójából, de a bibliai Salamon is felismerhető benne. Nythíia, a segítője szöges ellentéte a főhősnek, aki ugyan segítőkész, de mint nő nem vonzódik hozzá, hanem őt a háttér érdekli. Namtaar alszerpap pedig egy romlott egyház képviselője, aki a társaival ellentétben hisz is abban, amit képvisel, és nem a biztonságérzet miatt van a kolostorban. A kolostor bemutatásáról külön érdemes szólni, véleményem szerint érezhető A rózsa neve című regény hatása. Külön érdekesség a történet második felében megjelenő Vak Leány karaktere, aki lényegében kulcsszereplő a történetben, és hozzá köthető a legnagyobb csavar.

A kötet cselekménye kezdetben két szálon fut, ennek ellenére könnyen követhető és természetesen a két folyam összeér a történet közepére. A szöveg az írónőre teljesen jellemző könnyed, de szépirodalmi igényű elbeszélői stílus, melybe a nem várt alkalmakkor beleszövi a rá teljesen jellemző gyilkos iróniát vagy parázs párbeszédet, amit kiválóan szemléltetnek a következő idézetek:

„– Már azt hittem, azért jöttél, hogy megbánd a vétkeidet.
– Úgy festek?
– Nos, ha tudni akarod, éppenséggel úgy festesz, mint a lovam, miután felfalta és megemésztette egy hentesfa.”

„– Idd meg ezt, és aludj egy nagyot, holnapra kutya bajod sem lesz – nyomott a kezébe egy flaskát, melynek tartalmát a férfi habozás nélkül, mohón benyakalta, majd visszaadta az üveget.
– Köszönöm. Mi volt ez?
– Gyógytea. Kevertem bele macskagyökeret is, hogy jobban aludj.
– Semmi íze nem volt, olyan, akár a víz.
– Itathatnék veled birkahúgyot is, csak az nem segít a ximúrmaráson.”

A szerző egy rendkívül kegyetlen világot tár elénk regényében, melynek érezhetően lesz még folytatása. A fantasy műfaját kedvelő olvasót vélhetően könnyen megnyeri ez a nem mindennapi írói stílus, a kevésbé járatosaknak meg kitűnő ismerkedést nyújt.

A könyv első közös olvasásunk volt Csonka-Szabó Brigivel, akinek a véleményét a következő linken olvashatjátok: https://brigeri.blog.hu/9999/12/31/koppany_timea_kodcsempsz_brigi

Sásdi Tamás