Kapa Mátyás: Harangszótól harangszóig. Kőszeg regénye. Historycum Kiadó, 2019.
„Minden, amit teszünk, nyomot hagy. A jövőnk nem más, mint jelenbeli cselekedeteink, döntéseink következménye. Minden tettünk alakítja tehát a holnapot, de vannak olyan kegyelmi pillanatok, amikor mindez különösen kézzelfoghatóvá válik. És most ilyen pillanatok következnek. Bármi is történik itt Kőszegen a következő napokban, az alapvető befolyással lesz a magunk és mások életére is. Bárhogyan is végződjék az ostrom, nem tűnünk el nyomtalanul.”
Jurisics Miklóst Kőszeg várkapitányává nevezik ki. A kisváros a vezénylete alatt is élné a megszokott életét, azonban először a pestis bolygatja fel a mindennapokat, majd a török éppen ezt a várost is el akarja foglalni Bécs felé menet…
Kapa Mátyás a törökkor kezdetére kalauzol minket, abba a városba, amelyről legalább kétszer hallunk tanulmányaink során, egyszer irodalom, egyszer pedig történelemórán. Utóbbi az izgalmasabb, hiszen megtanuljuk, hogy a mohácsi csata után hat évvel később ez a vár és lakossága állította meg a nagy szultáni had előrenyomulását Bécs felé. Megtanuljuk az évszámot, illetve a várat védő kapitány nevét, de olyan részletesen nem ismerjük meg, mint Gárdonyi által az egri vár ostromát.
Ez a történelmi regény pótolja a hiányosságokat, amelynek egy része ugyan az írói fantázia szüleménye, mégis el tudjuk általa képzelni a valós eseményeket. Kezdésként megismerjük magát a várost és azt, hogyan kapja meg a várkapitányi kinevezését Jurisics. Képet kapunk az itt élő emberek életmódjáról, akik dolgoznak, szerelmesek lesznek, egymást segítik, vagy éppen zsarolják valamivel, azaz élik a mindennapi életüket. A normális rendet először a pestis teszi tönkre, ahol végigkövetjük, hogyan küzdenek az emberek a járvány ellen, majd jönnek a törökök és szó szerint kő kövön nem marad. A város megvédéséért vívott küzdelmet aprólékosan, brutális csatajelenetekkel illusztrálja a szerző, amibe az olvasó szinte beleborzong. Hiába tudjuk a végét, az általunk megkedvelt szereplőkért a legutolsó lapokig izgulni fogunk.
A betegség elleni küzdelem és az ostrom eseményei mellett kiváló történelmi hátteret fest le számunkra a szerző. Érződik a nemrég kezdődött reformáció hatása és a kettős királyválasztás okozta széthúzás. Az elbeszélés közepén Jurisics követségben megfordul Konstantinápolyban, a várost rendkívül részletességgel mutatja be az író, ennek köszönhetően a könyv olvasása során két várost bejárhatunk a lapjain.
Kapa Mátyás gyönyörű mondatokat formálva, szépirodalmi stílusban meséli el számunkra a kőszegiek hősies küzdelmét. Az olykor brutális csatajelenetek mellé egy csipetnyi humort és romantikát is hozzátesz, ezáltal lesz igazán élvezhető a történet. Ki kell emelni, hogy lábjegyzetként elmagyarázza az olyan török szavak jelentését, mint a jamir, csaus vagy a díván. A befejezést követően egy kisebb lexikon található a kötetben felbukkanó történelmi személyekről, ezekben a szerző kitér az adott emberek várostromot követő sorsára is. A legvégén pedig a város korabeli térképén vizuálisan is el tudjuk képzelni az olvasottakat.
A kötet ajánlható bárkinek, aki egy izgalmas olvasmányra vágyik, és többet szeretne tudni Kőszeg ostromáról, mint amit a történelemkönyvek elénk tárnak!
Sásdi Tamás
