Esterházy Péter: Függő. Magvető Könyvkiadó, 1981.

Különös kötettel állunk szemben, melyből újfent kiolvashatjuk, hogy Esterházy Péter egy zseniális író volt, mivel ebben a kötetben 185 oldalt írt egy mondatba, amelyben nem a történetet kell nézni, hanem például a nyelvi szójátékokat, vagy azt, hogy sokszor előjön Csáth Géza és egy bizonyos K., aki valószínűleg Kosztolányi Dezső lehet, és persze a nők is fontos szerepet kapnak, mindez egyetlen mondatban, amelyet a könyv előző tulajdonosa szokásos Esterházy-féle agymenésnek nevezett, amelyet nem lehet megunni, ezt jómagam is megerősítem,  annak ellenére, hogy egy  kicsit nehéz volt, hogy se új mondat, se új bekezdés, de így is élvezhető volt, mondhatni egy különleges olvasmány, amelyben csak úgy jönnek a szavak és a nyelvi játékok, EP tollából, aki ezzel a könyvvel már a 80-as évek elején bizonyította, hogy az ő agymenései tudnak szórakoztatóak is lenni, csak nem szabad úgy nekiállni az olvasásnak, hogy egy konkrét történetet akarunk olvasni, így azoknak ajánlom ezt a kötetet, akik egy ilyen olvasmányra vágynak, illetve szeretik EP munkásságát. 

Sásdi Tamás