Imolya Patrícia: Esetlapok. Kórháznovellák. Athenaeum Kiadó, 2022.

Az egészségügyi dolgozók azok a szuperhősök, akiknek a munkáját csodálja a többi egyszerű hétköznapi ember. Nemhiába a rengeteg kórházsorozat és az egyéb szappanopera, többségükben mindig akad egy orvos főszereplő és a nézők szeretik azt látni, ahogy a hős orvos megmenti a beteget vagy hősiesen küzd azok életéért. Ezt a világot hozta el számunkra Imolya Patrícia könyvben, amelynek történeteit a Covid-járvány idején önkéntes mentőápolóként és sürgősségi dolgozóként vetette papírra és tárta elénk nem mindennapi köntösben.

A rövidke kötet 20 történetet tartalmaz, amelyben egyaránt találunk rendkívül megmosolyogtató és olykor rendkívül szívszorító eseteket. A szerző által megismerhetjük a mentősök és a sürgősségi osztályon dolgozók olykor nagyon nehéz mindennapjait és örülhetünk, hogy mi más munkakörben az ebédünket el tudjuk fogyasztani időben, vagy tarthatunk akár kávészünetet. A hivatás bemutatása mellett kapunk egy nagyon erős társadalomrajzot is, megismerhetjük a türelmetlen és a szkeptikus beteget egyaránt és azt, hogy ezt az egészségügyi dolgozónak ugyanúgy normális emberként kell kezelnie. Bepillantást nyerhetünk a hajléktalanok és a szegények életébe is, ahol csak ünnepnapon jár a gyermek számára a csokoládé. Láthatunk olyan esetet, ahol már semmi remény nincsen arra, hogy a beteget meg lehet menteni, mert olyan előrehaladott betegsége van, hogy a fájdalomcsillapító csak enyhíteni tudja a szenvedést. Találkozunk olyan esettel is, ahol a halálból hozzák vissza a beteget, és tudják, ez adja meg az értelmét a foglalkozásuknak. Ugyanakkor láthatjuk, hogy ők is emberek és nagyon elfáradnak, főleg világjárvány idején, de ugyanakkor a szerző arra is megadja a választ, hogy miért érdemes ezt a munkát csinálni:

„Azt hiszem, ennek a hivatásnak ez a lényege, hogy néha mi legyünk azok, akikbe valaki utolsó esélyként kapaszkodik. Néha mindenkinek kell valaki, akár egy vadidegen, aki emlékezteti, hogy nincs egyedül.”

Az eseteken belül megismerjük a szerző humorát is, sokszor eléggé vicces eseteket tár elénk. A humor mellett nem hiányozhatnak a mély gondolatok az emberi társadalomról, véleményem szerint ez az egyik legerősebb elmélkedése a szerzőnek:

Annyi interakciónk van életünk során, annyi emberre vagyunk hatással, de ebből szinte semmit sem veszünk észre. Azt viszont észrevesszük, amikor mindez hirtelen eltűnik. Amikor valaki valamiért nem bukkan fel többé a sarki boltban. Nem sétál végig ugyanazon az utcán. Nem száll fel ugyanarra a buszra.
Nem megy be többet dolgozni. Nem hívja többet a barátait.
És soha többet nem megy haza.
Azt észreveszik.

A kötet szövege rendkívül igényes és nagyon olvasmányos, az olvasó szinte észre se veszi és a kötet végére ért. A szöveget a szerző olykor rendkívüli humora színesíti meg, ezért kevésbé érdemes a történeteket tömegközlekedésen olvasni. A történetek nem összefüggőek, lehet egyszerre – ami leginkább főleg egy kórházsorozat érzetét is keltheti ugyanazokkal a főhősökkel – és külön-külön is olvasni. Akik szeretik a tévében a kórházsorozatokat, azoknak ez a könyv kötelező olvasmány, de minden érdeklődőnek ajánlott, aki egy szép szakma rendkívüli hőseit szeretné megismerni!

A kötet a 2023. májusi közös olvasásunk volt Ediverzummal, az ő véleményét itt olvashatjátok: https://szemrevalo.wordpress.com/2023/06/07/imolya-patricia-esetlapok-korhaznovellak-athenaeum/

Sásdi Tamás