Kapa Mátyás: Budai krónika 1242-1382. Historycum Kiadó, 2022.
„Csodálatosnak találta ezt a környéket. Szépnek és öröknek.”
A tatárok dúlta Felhévízen András, a stefanita rend lovagja befogad egy árva kisfiút, aki egy hiúzt hoz magával. Miközben egymással összeszoknak, az élet is visszatér a normális kerékvágásba…
Kapa Mátyás regénye a mai Budapest Margit-híd körüli részének benépesüléséről szól egy család történetén keresztül három felvonásban. A történet a tatárjárás után közvetlenül kezdődik, amikor IV. Béla várak építését rendeli el, mondván az jobban megvédi a népet a barbár hordák pusztításától. Közben pedig az osztrák Civakodó Frigyessel való konfliktusba is betekintést nyerhetünk, a csatában természetesen részt vesz a főszereplő is. Ebben a részben megjelenik a Nyulak-szigete is, ahol Béla szüzességi fogadalmat tett lánya telepedik le. A történelmi hátteret egy különleges szerelem szövi át, amely végül egy család történetét indítja el a kötet lapjain.
A második részben, miközben egy gyilkosság utáni nyomozásba és bosszúvágyba csöppenünk, felsejlik előttünk az Árpád-ház kihalása utáni káosz, az interregnum és a kiskirályok uralkodásának időszaka, ahol nem mindegy ki melyik királyjelöltet támogatja. Buda városa éppen egyházi átok alatt van, mivel nem kívánja elfogadni Anjou Károlyt törvényes uralkodójának.
A harmadik rész Nagy Lajos uralkodása idején játszódik, éppen a Velencével vívott hosszú konfliktusba csöppenünk bele, merényletet is megkísérel sikertelenül egy itáliai vitéz a király ellen. A konfliktus mellett megjelenik a korszak nagy oktatástörténeti büszkesége, a pécsi egyetem és átérezhetjük azt, hogy milyen nagy szó, ha valaki hazai egyetemen tanul a korszak folyamán.
A történelmi háttér mellett végig átélhetjük hogyan épül fel többek között Felhévíz, Óbudaörs és Budaszentlőrinc. A szerző gondolt a történelemben kevésbé járatos olvasókra és a regény befejezése után felvázolja a történeti hátteret hely-és politikatörténeti leírásokkal és kiválóan elmagyarázza többek között, hogy mi is volt az a hiteleshely és részletes leírást kapunk a stefanita és a pálos rend működéséről. A kötet végén pedig egy irodalomjegyzék segíti az olvasót, ha a korszakban jobban el kívánna mélyedni.
A regény könnyen el tudja varázsolni az olvasót, a szerző nagyon szépen formálja a mondatait, amelyre talán ez a legjobb példa:
„Reggel a nap szégyenlősen a felhőfüggöny mögé húzódott. Talán az égről nemrég távozott hold súgta meg neki, hogy az éjjel olyan dolgok történtek, amik csúf események bekövetkezését ígérik.”
A gyönyörű tájleírások és az izgalmas csatajelenetek mellett a vidámság sem hiányozhat a kötet lapjairól, ennek köszönhetően a történet során sokszor felrobban a humorbomba, erre pedig a következő idézet a legjobb példa:
„– Milyen ostoba vagyok. Nem kellene mindent világgá kürtölni. – Felkacagott. – Érted, cimbora: kürtölni. Mit várhat az ember egy trombitástól?”
Ez a kötet ajánlható bárkinek, aki a középkori Budáról szeretne olvasni, kiváló történelmi háttérrel és karakterekkel, nagyon szép írói stílusban!
Sásdi Tamás
