Bakóczy Sára: A város és a rózsa. Debreceni széphistória. Gold Book, 2017.

„Mindnyájan a saját dolgainkban vakon tapogatózunk. Vágyaink, félelmeink, zsenge korunktól belénk plántált elvárásaink szűrőjén át látjuk a valót; ezen torzan felfogott valósághoz igazítjuk cselekedeteinket, amik így nem lehetnek mások, csak elhibázottak. Míg egy idegen számára nyilvánvaló, mi lenne a helyes út ügyünkben, mi a legjobb szándékkal követjük el ostobaságainkat, pusztulást, de legalábbis boldogtalanságot hozva ezzel saját fejünkre.”

A debreceni tisztségviselő, Bakóczy Péter lánya, Sára férjhez megy a Fehérvárról menekült, tehetős kereskedő Sákvári Gáborhoz. A frigy megkötése után azonban szembesül azzal, hogy minden teljesen más, mint amit eddig hitt…

Bakóczy Sára első regényében az 16. század közepi Debrecenbe kalauzol minket, ahol egy fiatal leány bőrébe bújva saját szemszögből meséli el a korabeli eseményeket és egy szerelmi háromszög történetét. Az elbeszélőt egyből megkedveljük, férjéről már az elejétől fogva lehet érezni, hogy egy tipikus negatív figura, egy minden hájjal megkent ember, aki a saját érdekében bármit megcsinál. A harmadik fél és egyben a jófiú szerepe Mihálynak jutott, aki utcagyerek volt, de Sára édesapja magához vette, mert nagyon jó eszűnek tartotta. Ő az, aki folyton borsot tör Sákvári Gábor orra alá és próbálja védelmezni fogadott lánytestvérét, akiért bármit megtenne. A hármójuk közötti konfliktus és Sákvári ügyeskedései kellő izgalmat visznek a sztoriba és szinte végig izgulhatunk a mesélőért, hiába érezteti velünk, hogy több évtized távlatából mondja ezt el nekünk.

Miközben az írónő egyre jobban bonyolítja cselekményt, annyira gyönyörűen lefesti a korabeli Debrecen belvárosát, hogy az olvasónak kedve támad egy kirándulásra a civis városban. Körbevezet minket a Piac utcán és élményszerűen mutatja be a Domus Senatoriát, valamint még ellátogatunk a korabeli nyomornegyedbe, a Csicsogóra.

A szép városleíráshoz kiváló történelmi háttér is párosul. Pár évvel vagyunk az ország három részre szakadásán és Debrecent ekkor már teljesen meghódította a reformáció. Felbukkan Kálmáncsehi Sánta Márton, értesülünk a nyírbátori egyezményről, Fráter György meggyilkolásáról, Szeged török kézre kerüléséről és az 1552. évi hódításokról (Drégely, Temesvár, Lippa). Tanúi leszünk, milyen körülmények között vitték árujukat a város kereskedői Bécsbe, ahol bármikor lecsaphatott rájuk a török. Átélhetjük a kegyetlen Habsburg zsoldosok és a törökök dúlása okozta poklot is.

A könyv története iránt érdeklők számára szemet gyönyörködtető, hogy Sára olvasni szerető nő, akinek igazi kincse egy gyönyörű kódexbe bújtatott Aeneis, emellett a könyvnyomtatás is szóba kerül a történet során és a végén az első debreceni nyomdász, Huszár Gál is felbukkan.

Mindezt a szerző igényes, szépirodalmi stílusban és olvasmányosan tárja elénk. Külön érdem, hogy a szövegbe ágyazott korabeli idegen szavakat, mint a servitor vagy az executio. A lezárást követően elmagyarázza hogyan keveredett a valóság és a fikció a regényben és a felhasznált irodalomról is számot ad.

Kitűnően megírt történelmi regény, amelyben egy izgalmakkal teli történet részesei lehetünk, miközben elénk tárul a leendő kálvinista Róma.

Sásdi Tamás