Tomcsik Nóra: A nyírfák csendje. Mogul Kiadó, 2022.
„Régi dalokat játszom, amiket még gyermekkoromban halottam és tanultam meg. A hajdan volt Oroszország szelleme elevenedik meg a harmonika hangjai által. Elmúlt korok, uralkodók, eszmék, álmok, emberek mind megbújnak e dallamok között. Mi lesz veled, drága Orosz Anyácskánk? Túléled-e, hogy gyerekeid vére áztatja a földedet?”
Grisa és Kolja fivérek, szinte nem tudnak egymás nélkül létezni. Először a Nagy Háború szakítja el őket egymástól, majd a bolsevik forradalom...
Tomcsik Nóra az első világháborúból kikacsintgató és a forradalomba belesodródó Oroszországba visz el minket, és fest le nekünk egy torokszorító történetet egy testvérpár szenvedésein keresztül. A történeti hátteret és a helyszíneket élményszerűen mutatja be számunkra. Az elbeszélés során megelevenedik a háború értelmetlensége, ahol a fronton a harc helyett azáltal csapnak össze a felek, hogy ki nyer a kártytán vagy melyikük áll előbb fejre az alkoholtól. A szereplők elbeszélése alapján tanúi lehetünk a februári forradalom kitörésének és a Kerenszkij-kormány eredménytelenségének és a bolsevikok egyre növekvő erőszakosságának, hatalomátvételének és a polgárháború kirobbanásának és az elszabaduló káosznak. Említésszinten megjelenik Lenin, Trockij és értesülünk a cári család kivégzéséről is.
Az írónő úgy mutatja be a korabeli Petrográdot, mintha mi is ott sétálnánk a szereplőkkel. Képet kapunk, milyen viszontagságos volt a káoszban levő orosz vasúton utazni, mintha soha nem érne véget az út. Időben két évet ölel át a cselekmény, ezáltal több évszakban is játszódik, ebből igazán hangsúlyos a téli időszak ábrázolása. Itt élhetjük bele magunkat igazán a szereplők szenvedéseibe.
A két főszereplő által egykeként is beleélhetjük magunkat, milyen az igazi testvéri szeretet. Kolját és Grisát könnyen meg lehet kedvelni már a történet elején. Grisa a háborúból kiábrándult katona, aki csak az öccsével szeretne lenni, de az események folyton elválasztják őket egymástól. Kolja kiválóan zenél, játékával mindig hoz egy kis örömöt a brutális terrort és nélkülözést átélő szereplők mindennapjaiba. Harmonikája önmagának is nyújt némi megnyugvást, hisz szívbetegsége miatt nem mindegy, hogy milyen körülmények közé kerül. A történet nagy kérdése, hogy vajon túlélik-e a vérzivataros eseményeket és látják-e még egymást épségben?
A szerző gördülékeny és választékos stílusban, gyönyörű mondatokat kanyarintva írta meg a történetet, melyben a mély, lélekbemaró gondolatok mellett helyett kapott az irónia is. Olvasás közben átérezzük a szerző zene és az orosz kultúra iránti szeretetét. Külön kiemelendő, hogy lábjegyzetben elmagyarázza az orosz kultúrában kevésbé járatos olvasó számára, mi az a kvasz, a borscs, a scsi, vagy kik voltak a narodnyikok. A cselekményt Takács Emma illusztrációja teszi teljessé.
Tomcsik Nóra könyve egy az egyben, húsbavágóan adja vissza számunkra az orosz nép kálváriáját az első világháború vége és a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő vérfürdő időszakából, így bátran ajánlható azoknak, akik ezt a viszontagságos időszakot egy testvérpár szemszögéből szeretnék átélni.
Sásdi Tamás
