Cserna-Szabó András: Sömmi. Helikon Kiadó, 2023.
„Sokan úgy képzelik, hogy betyárnak lenni felettébb izgalmas hivatás, de az igazság az, hogy olykor ugyan van egy kis jószágelhajtás, igazságszolgáltatás, erőfitogtatás, csárdai mulatozás, miegymás, de azért a szegénylegényi foglalkozás jelentős része heverészésből, lustálkodásból és félálomban fetrengésből áll, és ebben is a Sándor volt a legkiválóbb minden betyár közül, az élete nagyobbik felét végigaludta, mert az úgy tudott semmittenni, ahogy senki más […]”
Rózsa Sándorért születésekor eljön az Ördög. A lelkét követeli, de apja erőszakkal elhajtja. Idővel röttegett betyár lesz Szöged környékén, és a Patás újból meglátogatja és alkut ajánl nöki…
Cserna-Szabó András a hírös betyárt vette elő kisregényében, amit már Krúdy és Móricz is mögírt. A mostani feldolgozás különlegessége, hogy társa, Veszelka Imre szemszögéből mutatja be a történetet. Az elbeszélő pedig végigsuhan főhősünk születésén és elvezet minket az ördöggel kötött alkuhoz, ezután pedig a nagy kérdés végig az lesz, hogy a vajon Sándor lelke tényleg a Patásé lesz? Mert nem akármilyen alkut köt, hiszen bármit mögkaphat és nem érheti sömmilyen sérülés.
A fausti alku megkötése mellett a mesélőnk bemutatja a kögyetlen pusztai életet, ahol a rablóbandáktól rettegnek az úton levők. Megismerjük az ö életvitelüket is, ami a rabláson kívül a henyélésből, a tanyasi gasztronómiai élvezetekből és persze a nőkkel való foglalkozásból áll. Nagyon erős a gasztronómiai felhozatal, finomabbnál finomabb ételek kerülnek Sándorék elé, ami által az olvasó könnyen mögéhezhet és kedvet kaphat például a libakurcinás pogácsához és a halpaprikáshoz. Szóba kerül a Jókai-bableves és egy később ismörtté vált recipebiblia, Rézi néni Szegedi szakácskönyve.
A cselekmény nagyobb része a reformkorban játszódik, itt csak az évek múlását érzékeljük és azt, hogy Sándorunk megjárja Szögeden a börtönt is, majd amikor felbukkan Kossuth és amnesztiát ajánl a szabadságharcban való részvételért cserébe, hőseink belekerülnek a szerbek elleni harc kellős közepébe. Az epilógusban még említésre kerül a Tisza-parti várost sújtotta árvíz is.
A könyv igazi szépirodalmi csömege, hisz a szerző régies nyelvezettel, gazdag szókinccsel, hosszú, olykor oldalakon át tartó barokkos körmondatokban tárja elénk az elbeszélést, amelyből nem hiányozhat a morbid humor sem. Igényes, mégis szórakoztató kötet, amely az egykori dél-alföldi puszta kegyetlen világába kalauzol el minket, ahol Rózsa Sándor volt az úr!
A könyv a 2025. márciusi közös olvasásunk volt a BrigEri blog Brigijével, az ő véleményét a következő linken olvashatjátok: https://brigeri.blog.hu/9999/12/31/cserna-szabo_andras_sommi_brigi
Sásdi Tamás
