Berényi Anna: Horthy kiugrása. Az 1944-es kiugrási kísérlet regényes története. Scolar Kiadó, 2024.
„Rájuk borult a végtelen kétségbeesés. Szovjet megszállásra készültek a német megszállás után. A kormányzó remegő kezében tartotta az ország sorsát, egy kristálygömböt, melyet most készült átadni egy barbár hatalom markába.”
Horthy Miklós kiutazik Klessheimbe Hitlerhez, aki közli vele, hogy megszállja az országot. Mire visszaérkezik, már a németek elfoglaltak mindent. Belső körével elkezd azon gondolkodni, hogyan lehetne az országot nagyobb véráldozat nélkül megszabadítani a németektől…
Berényi Anna Richter Gedeon és Petőfi Sándor után most Magyarország történelmének egyik legszomorúbb fejezetét dolgozta fel, amelynek ebben az évben (2024.) volt a 80. évfordulója. A könyvről lehetetlen spoilerek nélkül beszélni, hisz a történelemből tanultak alapján ismerjük a történet tragikus végét.
Időben hét hónapot ölel fel a cselekmény, amely Horthy klessheimi vendégeskedésétől egészen addig tart, amíg a németek átveszik teljesen a hatalmat az országban, őt pedig családjával együtt Németországba szállítják. Az elbeszélés pár oldalas fejezetekben, napról napra történik, mintha egy naplót olvasnánk. Miközben a kormányzó a családjával és szűkebb környezetében azon morfondírozik, hogyan vezethetnék ki az országot a háborúból, zajlanak a történelem eseményei is. Tanúi lehetünk az ország megszállásának, a Sztójay-, majd a Lakatos-kormány megalakulásának és részletes képet kapunk arról, ahogy Horthy tudomására jut az Auschwitzban folyó embertelenség, ő pedig leállíttatja a zsidók deportálását. Szőrmentén előkerülnek a háború nem magyarországi eseményei is, mint a normandiai partraszállás és Stauffenberg merénylete Hitler ellen. Részletesen szól a fegyverszüneti küldöttségek munkájáról, és pontról pontra bemutatja azt, ahogyan a németek októberi puccsa hatalomra segítette a nyilasokat.
A regény szinte az iskolában tanultakat adja vissza, mégis amiben nagyon erős, az a karakterábrázolás. Horthy Miklós az idős kormányzó, aki megrögzötten adja környezete tudomására, hogy hajlott kora ellenére ő nem hagyhatja el a süllyedő hajót, emellett tudja milyen az fontos az adott szó és nem akarja megszegni a szövetségesi ígéretét sem, holott azt a másik fél már kegyetlenül megtette párszor. Családjából menye Ily az, akit kedvessége és tenni akarása miatt egyből megkedvelünk és kedvet kapunk a emlékiratának, a Becsület és kötelességnek az elolvasásához, ha ezt nem tettük még meg. Egyetlen életben maradt fia Nicky, aki kissé szeleburdi, inkább szórakozna, mint a háborúban tevékenykedik, mégis tenni akar a hazájáért. Egyben érzi azt az űrt, ami hiányzik a repülős balesetben elhunyt testvére hiánya által. Külön említést érdemel a német követ, Veesenmayer, aki utálja a magyarokat, ezáltal a munkája se tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé, de neki kell tartania a kapcsolatot a két ország vezetése között. Ki nem állhatja a hatalomért ácsingózó Szálasi Ferencet, akivel jobb híján kénytelen lesz együttműködni. Kettejük közös jelenetei hoznak némi keserédes és morbid humort a regény amúgy sem unalmas folyásába. Kisebb humorfaktorról gondoskodnak még a fegyverszünetről tárgyaló követek, Zichy Ladomér egy különös figura Atzél Edével együtt, de Faragho Gábor is megéri a pénzét és a cipőjét a tárgyalások között zajló szünetekben.
Maga a könyv több, mint 600 oldalas, mégis annyira gördülékeny, hogy kevésbé vesszük észre, hogy egy féltéglával van dolgunk. A szerző gyönyörűen ír, érzékelteti velünk, hogy a szereplők fontos döntés előtt állnak sokszor és a vége felé még a cselekmény feszültségét is növeli rendesen. Különlegesség, hogy az elején egy külön listában bemutatja a szereplőket, a végén pedig a fontosabb szereplők későbbi sorsát is ismerteti velünk. Jómagam egyedül a szakirodalmi ajánlót hiányoltam, mert egy-két karakterről olvasnék tovább szívesen még bővebben.
Bátran ajánlható azoknak, akik regényes formában szeretnének olvasni a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó eseményéről. Hiába tudjuk a végkifejletet, egy igazi kaland vár ránk némi humorral fűszerezve ezen a 656 oldalon!
Sásdi Tamás
