Poós Zoltán: Étvágy az imákra. Pesti Kalligram, 2017.

Rendkívül érdekes és olvasmányos regény, amely a közelmúltban, a rendszerváltás idején játszódik. Főhősünk Vitus Ferenc, aki egy valójában nem jegyzett vidéken, Peregen éli gyermekkorát, ami Battonya és Mezőhegyes mellett található. Főhősünk éppen Kádár János temetésének napján költözik fel Budapestre, hogy megkezdje az egyetemista életet. Az addig vidéki életet élő fiú sok mindenbe belekóstol már az új lakhelyre vezető úton… Maga a regény egyszerre egy családregény és a rendszerváltás egy alternatív értelmezése. Családregény, mert miközben főhősünk készül az új életre, megismerhetjük a helyet ahol lakott és az okot, hogy a család miért éppen az Isten háta mögötti helyen él. És persze nem hiányzik maga a szomorú valóság is: az apa 1956-ban rossz helyen volt rossz időben, ezért kellett ide költözniük. Lényegében egy normális család, ahol próbálnak mindent megadni a gyerekeknek, amit meg tudnak. Aztán a család története tragédiába fordul az apa gyógyíthatatlan betegsége miatt. A rendszerváltás két fontos nagyobb eseménye keveredik bele a történetünkbe, amely a regénybeli történésekkel is párhuzamba állítható. Az első fejezetben láthatjuk amint a szocializmus végének küszöbén főhősünk tervekkel tele kezdi meg egyetemista életét,  a taxisblokád idején pedig láthatjuk, hogy nem minden úgy alakul ahogy eltervezte, ahogy az emberek sem gondolták Kádár János temetésekor, hogy egy évvel később ez fog történni. Főhősünk ugyan korábban éri el egy fontos célt az életében, a nősülést, de a történet nyitva marad, hogy vajon ez a házasság a csodaszép Helgával mennyire lesz tartós. Maga a történet teljesen életszerű, ez adja meg az érdekességét. Ajánlható bárkinek, aki szeretne egy kicsit visszamenni az időben és egy rendkívül jó korrajzot kapni a rendszerváltás időszakáról.

Sásdi Tamás