Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött. Millenniumi Könyvtár-sorozat, Osiris Kiadó, 1999.
„Ki ért az asszony lelkének hangszeréhez? Mindenki játszani akar rajta, s a legnagyobb művésze is tudatlan dilettáns, aki nem jutott el odáig az öntudatosságban, mint ez az asszonyka a zongorájával szemben.”
A felvidéki kisvárosban, Ilosván Veres Pál tanítónak gyönyörű felesége van. Irigykedik is rá az egész település férfinépe. Egy este a káplán vendégeskedik náluk, akivel jól lerészegednek, aztán reggel nem emlékeznek semmire…
Móricz rövid, de mégis ütős kisregénye mai szemmel nézve egy családi drámát mutat be, ahol a bájos feleség rendesen el van hanyagolva. A férj ugyan a tulajdonaként kezeli, de érezhetően nem becsüli meg, érzelmileg se foglalkozik vele, hanem csak mutogatja hogy ő az aranyfoga miatt vette el ezt a fiatal teremtést. Az asszonynak akadna bőven lehetősége, hogy házasságtörést hajtson végre és a történet nagy kérdése, hogy vajon valamelyik jelentkezőnél enged-e a csábításnak? Mert az van bőven, de a legtöbb esélye a leendő papnak van, aki rendesen leissza magát a sárga földig, miközben vendégségben van és maga Veres is találgat, hogy a káplán hogy került ágyba éjszaka? Ott van az öccse, Lacika, aki érettségire készül, mellette forrón vágyakozik a sógornőjére. És ott van az albíró, akit Veres a rejtély kinyomozása miatt hív voltaképpen vendégségbe, de a végzet asszonya őt is elvarázsolja.
Miközben a szereplők megbolondulnak Veres tanító hitveséért, a szerző még felvázol számunkra egy s mást. Laci által képet kapunk arról, milyen nagy szó volt a századelőn az érettségire való készülés és mennyire szigorúan vették a tanárok a diákok életmódját, mivel akkoriban a matúra belépő volt egy magasabb életszínvonalhoz. Előkerül a cselédek sorsa, akiknek a munkájukkal folyton csak a baj van. Szóba kerül a magyar konyha sokszínűsége, amikor az albíró nehezen fogadja el, hogy nem az alföldi verzió szerint készítik a túrós csuszát.
Móricz gyönyörű stílusban, ízes szavakat kanyarintva írta meg a regényt. Kissé régies nyelvezete sem akadály abban, hogy az olvasó elmerülhessen egy kisváros lelki drámájában. Mai üzenete talán az, hogy a társunk, akit választunk, azt nem kirakatbabaként kell kezelni, hanem meg kell becsülni, hogy ő is mellettünk döntött. Ajánlható bárkinek, aki egy klasszikust szeretne a kezébe venni és egy kicsit a 19. századi ember pszichéjének mélyére nézni!
Sásdi Tamás
