Kultúrtörténeti évfordulók Október 27-én

1469: Megszületett Rotterdami Erasmus németalföldi humanista tudós, Ágoston-rendi szerzetes, filozófus, teológus. Saját elképzelései voltak a tiszta latin stílusról, melynek egyben egyik nyelvújítója is volt. Ugyan egész életében romai katolikus maradt, ennek ellenére műveiben bírálta a skolasztikát, a római egyház mértéktelen hatalmát és intézményrendszerét. A frissen formálódó humanista szövegkritika elvei szerint átdolgozta a latin Újszövetséget és sajtó alá rendezte saját görög Újszövetség-kiadását, ebben igyekezett megállapítani a hiteles szöveget és a korábbi kiadások pontatlanságait. Olyan kérdéseket vetett fel, amelyek hatással voltak a reformációra is. 

1759: Megszületett Kazinczy Ferenc író, költő, a nyelvújítás vezéralakja. Nyelvújító és irodalomszervező tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta. Szerinte a nyelvet a szépirodalom követelményeihez kell alakítani. Eszménye a tökéletes, „fentebb” stílus volt, ennek érdekében vállalta az irodalmi nyelv elszakadását a köznyelvtől. Az irodalomban a szóújítás mellett a korban idegenszerűen ható kifejezésmódok tudatos meghonosítására is törekedett. A hangvételben szembefordult a durvasággal, a népi-paraszti és a kisnemesi-patriarchális hanggal. Úgy vélte, hogy az általa elvárt színvonal eléréséhez színvonalas fordításirodalomra van szükség. Nyelvtani alapvetésben és a helyesírásban Révai Miklóssal tartott, aki a nyelv múltjából eredeztette a használat és a helyesírás tudományosan alapozott szabályait.

1782: Megszületett Niccolo Paganini itáliai hegedűművész, zeneszerző, a 19. század eleji romantika korának legjelentősebb hegedűvirtuóza. Technikájával elkápráztatta a közönséget, ennek köszönhetően számos mítosz fűződik nevéhez. Már életében kiérdemelte az "ördög hegedűse" elnevezést, arra utalva, hogy hús-vér ember nem képes ilyen, a fizikai világot meghazudtoló virtuozitásra. Zeneszerzői munkásságát is a hegedű határozta meg, művei között vonósnégyesek, kamaradarabok és hegedűszonáták találhatóak. Szerzeményei a legnehezebben eljátszható darabok közé tartoznak. Művészetével számos kortársát inspirálta, többek között Liszt Ferencet is.

1902: Megszületett Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas kémikus, egyetemi tanár, felsőoktatási és oktatásügyi miniszter (1952-1956) a MTA főtitkára, majd elnöke (1970-1976). Legfontosabb tudományos eredményeit a fizikai kémia, azon belül az elektrokémia területén érte el. Jelentős volt a tudományos ismeretterjesztő tevékenysége.

1943: Megszületett Zachar József hadtörténész, egyetemi tanár. Fő kutatási területei a Rákóczi-szabadságharc és a napóleoni háborúk korának hadtörténete, a Habsburg Birodalom hadügye, hadereje, háborúi 1648 és 1848 között, a magyar katonai emigráció 1692 és 1848 között, a szabadságharc, az önkényuralom és a dualizmus korának hadügye, az egyetemes politika-és hadtörténet magyar vonatkozásai 1618 és 1918 között. Kiemelten foglalkozott a huszárság történetével, a fegyvernem európai elterjedésével és jelentőségével. Foglalkozott még a magyar őstörténettel és a 20. századi magyar történelem fontosabb kérdéseivel is.

1947: Megszületett Szacsvay László a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló művész. Kiváló karakterszínész. Játszott a Nemzeti Színházban és a budapesti Katona József Színházban. Filmen és színházban egyaránt sikeres alakítások fűződnek a nevéhez. Nagy sikert aratott a Budapesti Orfeum című zenés összeállításban előadott kupléival és sanzonjaival. 

1952: Megszületett Francis Fukuyama amerikai filozófus, politikai közgazdász, író. Leghíresebb műve A történelem vége és az utolsó ember, amelyben a kommunista rezsimek összeomlását követően azt állította, hogy a történelmi haladás, mint ideológiák közötti harc tulajdonképpen véget ért, és a liberális demokrácia uralma következik, a poliitikai és gazdasági liberalizmus elkerülhetetlen győzelmével. Erre írta válaszul Samuel P. Huntington A civilizációk összecsapása című művét.