Kultúrtörténeti évfordulók Május 5-én
1813: Megszületett Soren Kierkegaard dán filozófus, teológus. Sokan a 19. század nagy magányos gondolkodójaként emlegetik. Keresztény nézőpontja minden írásában fellelhető. Elemzései az ember létmódjáról a 20. század egzisztencialista filozófiájának döntő ösztönzést adtak. Viktor Eremita álnéven írt személyes hangvételű, világos szemléletű filozófiai és pszichológiai elemzéseket és teológiai írásokat.
1814: Megszületett Balassa János sebész, egyetemi tanár. A korszerű magyarországi sebészeti oktatás megszervezője, fontos tankönyvek szerzője. A 19. század egyik legkiválóbb és legismertebb sebésze, az éterrel való narkotizálás meghonosítója, nagyszámú új műtéti eljárás kidolgozója és elterjesztője. Egyik alapítója volt az Orvosi Hetilap című folyóiratnak. Nevét emlékérem, Szekszárdon kórház, Budapesten és Pécsett egyetemi kollégium őrzi.
1818: Megszületett Karl Marx német filozófus, közgazdász, szociológus. Korszakalkotó megállapításaiban a kapitalizmust bírálta. Azt állította, hogy a kapitalista társadalmak válságoknak vannak kitéve, amelyek megteremtik a proletárforradalomba és a szocializmusba történő átalakulást. Legismertebb műve a Tőke, amelyben a kapitalista társadalmak gazdaságával foglalkozott. Szerinte az állam eszköz az osztályhatalom megteremtéséhez, amely elnyomja a tömegeket. Az elnyomás forradalomhoz vezet, amelyben a munkásosztály átveszi a hatalmat, megvalósítja a proletárdiktatúrát és eltűnnek az osztálykülönbségek. Ezután megszűnik az állam és létrejön a kommunista társadalom. Marx egyedi elméletet alkotott a történetírásban is, számos művében fejtette ki történelemfilozófiai nézeteit és konkrét történeti elemzéseket is írt. A marxizmus alapjellemzője a felvilágosodás, a pozitivizmus és a hegeli szekularizált fejlődéseszme. Itt a történelem végső mozgatóereje a gazdaság. Minden történelmi tevékenység a termelési eszközök és a termelési viszonyok által meghatározott termelési módból ered. A politikai rendszerek, a művészetek, a vallás, illetve általában a szellemi világ alkotóelemei mind ennek a tükröződései. A gazdasági-társadalmi fejlődés bizonyos szintjén a termelési viszonyok ellentétbe kerülnek a termelőerőkkel, s ezek harcából új termelési mód születik. Eszerint Marx az emberiség történelmét négy korszakra osztotta fel: ősközösség, antik rabszolgatartás, középkori feudalizmus és a kapitalizmus. Úgy gondolta, hogy az ötödik, az eljövendő kommunizmus fogja megvalósítani a teljes szabadság és jólét birodalmát. Elméletében a gonosz és a jó harca az elnyomók és az elnyomottak harcává változott. A küzdelem a társadalom osztályai közötti harc formájában megy végbe, amelynek legkiélezettebb változata a forradalom. Az osztályharc menete siettetheti és késleltetheti is az megváltoztathatatlan fejlődést.
1846: Megszületett Henryk Sienkiewicz irodalmi Nobel-díjas lengyel regényíró. Először a lengyel történelemről írt egy Trilógiát, amellyel a lengyelek nemzeti írójává vált. Az orosz cenzúra azonban felismerte, hogy ez a tevékenység veszélyes rájuk nézve, így megtiltotta a témában való további elmélyülését. Lényegében ezzel csak segítettek neki, mivel a következő választott témájával világhírű lett. Quo Vadis című regényével a római keresztényüldözések korába kalauzolja olvasóit. A cenzúra bevette a római korba helyezett történetet és engedélyezte a megjelenést, a lengyelek pedig tudtak olvasni a sorok között: a keresztények diadalt arattak a rómaiakon, a két főhős pedig voltaképpen lengyelekből lett mintázva.
1908: Megszületett Bette Davis amerikai színésznő. Nehezen vált igazi sztárrá, kezdetben szexbomba szerepeket osztottak rá, amely nem felelt meg sem ízlésének, sem alkatának. Az igazi áttörést az Örök szolgaság című film hoza meg számára, amelyben megteremtette a kemény, független, űzött, magányos asszony alakját. Későbbi népszerűségét főleg annak köszönhette, hogy egyszerre testesítette meg a filmsztárt és a hétköznapi nőt.
1909: Megszületett Radnóti Miklós költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. A Nyugat harmadik nemzedékének lírikusa volt, Költészetét az avantgárd öröksége és az újklasszicista verseszmény határozzák meg. A zsidóüldözések áldozata lett fiatalon, ennek ellenére hatalmas életművet hagyott az utókorra. A lágerekben írt versei a magyar történelem legsötétebb korszakának dokumentumaiként jelennek meg (Eröltetett menet, Töredék, Hetedik ecloga).
1936: Megszületett Lázár Ervin Kossuth-díjas író, elbeszélő, meseíró. Nevét leginkább meséiről ismerjük, írásaihoz a legtöbb inspirációt a gyermekkorából merítette. Szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, de ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos, meséi gyermekek és felnőttek körében egyaránt népszerűek.
1942: Megszületett Bujtor István Balázs Béla-díjas színművész, filmrendező, forgatókönyvíró.. Négy évtizedes pályafutása alatt számos színházi darabban és filmben szerepelt. Megálmodója volt Ötvös Csöpi rendőrnyomozó figurájának, akit több filmben is eljátszott. Sokat szinkronizált, ő volt a hangja legtöbbször Bud Spencernek.
