Kultúrtörténeti évfordulók Január 11-én

1800: Megszületett Jedlik Ányos természettudós, feltaláló, bencés szerzetes. Ő alkotta meg az első, elektromágneses hatás alapján működő elektromotort, s felismerte a dinamó-elvet. Optikai rácsosztó gépet szerkesztett, s különleges kondenzátorai a világkiállításokon is sikert arattak. Ő írta az első magyar nyelvű egyetemi fizikakönyvet, s elsőként adott elő hazai egyetemen magyar nyelven fizikát. Az első szódavízgyártó gépet is ő szerkesztette, de találmányainak ipari hasznosítására nem igen nyúlt módja, azokat külföldi kortársai valósították meg. Nevét ma tudományos társaság, gimnáziumok, és utcák őrzik.

1842: Megszületett William James amerikai pszichológus, filozófus, az amerikai funkcionalista pszichológia alapító atyja. Ő alapította az első amerikai kísérleti laboratóriumot, nézetei a gestaltpszichológia és a behaviorizmus alapjául szolgáltak. Fontos szerepe volt a tudat céljának megértésében, az általa vallot nézetekből táplálkozik a modern pszichológia. Szerinte az elme azért alakult ki, mert funkciója van, segíti a környezethez való alkalmazkodást. Az érzelemkutatásban is jelentőset alkotott. Szerinte az inger először fizikai választ vált ki az emberből, majd ennek tudatosulása után éljük át az érzelmet.

1867: Megszületett Edward Bradford Titchener angol pszichológus. Szigorú, empirikus, kísérleti megközelítést vitt az amerikai pszichológiába. Ő volt a strukturalizmus megfogalmazója, Feladatának tekintette, hogy katalogizálja a tudat elemeit, feltárja, hogy ezek miként kapcsolódnak, és kiderítse a mögöttük meghúzódó fiziológiai folyamatokat. Úgy gondolta, hogy a pszichológia soha nem lehet szigorú értelemben vett természettudomány. Véleménye szerint a tudást emberi tapasztalatból kell megszerezni, de a tapasztalást más nézőpontból kell vizsgálni. 

1911: Megszületett Varjas Béla irodalomtörténész, könyvtáros, az Országos Széchenyi Könyvtár vezetője (1948-1957). A magyar könyvkiadás kezdeteit és a 16. századi magyar irodalom történetét, elsődlegesen Balassi Bálint munkásságát kutatta. Nevéhez fűződik a legrégibb fennmaradt Balassi-kiadás felfedezése, a Balassa-kódex. Szervezte és irányította a régi magyar nyomtatványok hasonmás kiadását a Bibliotheca Hungarica Antiqua sorozatban. Foglalkozott Sylvester János és Heltai Gáspár kiadványaival és a krakkói magyar nyomtatványokkal. Közreműködött a hatkötetes A magyar irodalom története című sorozat első két kötetének szerkesztésében. A második világháború után részt vett a magyar könyvtárügy újjászervezésében. Az ő vezetésével indult meg a könyvtárosképzés a budapesti egyetemen. Jelentős szerepet játszott a Magyar Könyvszemle újraindításában.

1961: Megszületett Eszenyi Enikő Kossuth-és Jászai Mari-díjas színésznő, színházi rendező, Érdemes művés, a Vígszínház igazgatója. Alakításait izgalmassá teszi naivaalkata és a kirobbanó, energikus egyénisége közötti ellentét. Vígjátékokban és drámákban egyaránt hatásos alakítások fűződnek nevéhez. Színházban és filmen egyaránt szerepel.