Kultúrtörténeti évfordulók Június 6-án

1436: Megszületett Regiomontanus német matematikus, csillagász, asztrológus. Matematikai és csillagászati munkásságával a kopernikuszi világkép egyik szellemi előfutára volt. Emellett a reneszánsz humanizmus tipikus képviselője, aki az ókori örökség felhasználásával törekedett a jelenkor tudományos ismereteinek bővítésére. Udvari csillagászként évekig élt és dolgozott Budán és Mátyás király iránti tiszteletből a budai királyi palotán áthaladó délkört vette alapul csillagászati számításaihoz.

 

1606: Megszületett Pierre Corneille francia klasszicista drámaíró, a francia klasszicizmus első jelentős tragédia írója, emellett a komédia műfajában is maradandót alkotott. Szerb Antal Corneille műveinek szereplőit akaratembereknek nevezte, "Belsejükben tragkus összeütközésbe kerül kötelesség és szenvedély (...) Hősei az önuralom bajnokai, emberfölötti nagyságú alakok. Darabjainak legszebb, mindmáig megrendítő részei azok a rövid, patetikus és kemény mondatok, amelyekben Corneille és rajta keresztül a barokk nagyszerű bátorsága és férfiassága ölt testet egy szó-gesztusban".

 

1705: Megjelenik a Mercurius Hungaricus, amely az első időszaki kiadvány volt Magyarországon. Az újság a Rákóczi-szabadságharc hivatalos lapjának számított. második számtól a kiadvány címe Mercurius Veridicus ex Hungaria lett. Az utolsó szám 1710. április 5-én jelent meg. A kisméretű negyedrét füzetek 4-8 oldalból állnak. Jelenleg 6 nyomtatott és egy kéziratban fennmaradt számot ismerünk. Az újság latin nyelvű volt, mivel a külföldiek tájékoztatására írták. Ez válasz volt a bécsi Wienerisches Diarium kurucokat rágalmazó cikkeire. Maga az újság ötlete Esterházy Antal gróftól származik, a szerkesztéssel Ráday Pált bízta meg Rákóczi.

 

1799: Megszületett Alekszandr Szergejevics Puskin orosz költő, író, az orosz irodalom fejlődésének meghatározó alakja, aki mindhárom irodalmi műnemben maradandó alkotásokat hozott létre. A modern orosz irodalmi nyelv megteremtője. Romantikusként kezdte a pályáját, de Anyegin című művében már felfedezhetőek a realizmus jegyei is.

 

1859: Megszületett Bánki Donát gépészmérnök, feltaláló, egyetemi tanár. Legjelentősebb találmánya a Csonka Jánossal közösen megalkotott benzinporlasztó volt. Egyedül is alkotott: sikeres találmánya volt vízturbinája, mellette elkészítette a Vaskapu vízerőmű tervezetét. Tankönyvet írt a vízerőgépekről, a gőzturbinákról, a kompresszorokról és a folyadékokban végbemenő energiaátalakulásokról. Nevét napjainkban műszaki kitüntetés és számos oktatási intézmény őrzi.

 

1875: Megszületett Thomas Mann irodalmi Nob-el-díjas német író, a 20. század német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja.Goethe módjára magába szívott minden hozzáférhetőt az emberi tudásból. . Világhírnevének megalapozója a Buddenbrook-ház című regénye volt, amelyet Szerb Antal a német naturalizmus legnagyobb regényének nevezett. Thomas Mann regényében annak bemutatására vállalkozott, hogyan válik lassanként egy gazdag patrícius-család szemében problematikussá saját életformája, amikor a készen kapott jómód és a kifinomult légkör, amelyben élnek, már érzékennyé tette lelkiismeretüket és idegrendszerüket. Másik jelentős műve a Varázshegy, egyes irodalomtörténészek szerint ezzel a művével emelkedett goethei magaslatokba. A Varázshegy tulajdonképpen fejlődésregény, mellette egy svájci szanatórium szűk keretébe foglalt teljes világkép is az 1914-et közvetlenül megelőző társadalom szellemi és erkölcsi állapotáról. A náci uralom alatt született meg a Jákob-József tetralógia. Thomas Mann bibliai történetbe menekült az egykorú német valóság elől, de művének minden mondata bizonyítja, hogy a hazai talajból kitépve is német és a jelentől elszakadva is realista maradt. Időtlen magasságba emeli az ember történetét. A Bibliából ismert alakok történetén nem változtat semmit, de cselekvéseiket, gondolataikat, érzelmeiket Proustra emlékeztető részletességgel elemzi.

 

1913: Megszületett Gobbi Hilda Kossuth-díjas színművésznő, Érdemes és Kiváló művész. Sokoldalú művész volt, eszköztelen, elmélyült belső ábrázolással jelenítette meg alakjait, de olykor a szélsőségektől sem riadt vissza. Széles színészi skálája a tragédiától a vígjátékig mindent felölelt. Rendkívüli humora, karikírozóképessége sok felejthetetlen alakítást eredményezett színpadon, filmen és rádióban. Jelentős társadalmi tevékenységet folytatott. Kezdeményezésére jött létre a SzAK hallgatói számára a Horváth Árpád Kollégium, az idős színészek számára a Jászai Mari és az Ódry Árpád Színészotthon és a Bajor Gizi Emlékmúzeum.