Kultúrtörténeti évfordulók November 30-án

1667: Megszületett Jonathan Swift ír szatirikus író. Világnézetének legfőbb vonása a mélységes pesszimizmus. Nem hitt az ember megjavíthatóságában, világképében az emberiség a degenerálódás, az önpusztítás felé halad. Legjelentősebb munkája a Gulliver utazásai, amelynek megírásához a korabeli utazási regények divatját használta fel. 

1700: Megszületett Árva Bethlen Kata írónő. Férje halála után kezdett írni. Írásművészetének nagy részét a rokonokkal való levelezés teszi ki, de írt imádságoskönyvet és önéletrajzot is. Az irodalom mellett védte református hitét és támogatta a kultúrát. Segítette Bod Pétert, neki köszönhető a Magyar Athenas megszületése. Jelentős könyvtárat gyűjtött össze, melyet később a nagyenyedi kollégiumra hagyott.

1835: Megszületett Mark Twain amerikai író. Szerb Antal igazi népi géniusznak nevezte, aki "az amerikai széles tömegek természetes és sajátos jókedvének, gondolkodásmódjának adott irodalmi formát, minden amerikai magára ismert írásaiban, végre megtalálta magát az irodalomban, amely addig csak európaias, magasrendű és nagypolgári szellemű alkotásokat adott a kezébe. Európai népszerűségét pedig az magyarázza, hogy egy új léleklehetőséget hozott, Amerikát, mint emberi jelenséget". Legismertebbek gyermekkönyvei: Tom Sawyer kalandjai, Huckleberry Finn és a Koldus és királyfi.

1847: Megszületett Hőgyes Endre orvos, egyetemi, a kísérleti orvostudomány kiemelkedő kutatója. Kolozsvárott kezdte tanári pályáját, majd Budapestre került. Általános kór-és gyógytant és bakteriológiát tanított. Munkássága igen sokoldalú. Tökéletesítette és bevezette hazánkban a Pasteur-féle veszettség elleni oltást. 

1857: Megszületett Angyal Dávid történetíró, egyetemi tanár. A két világháború közötti időszak egyik meghatározó, liberális-konzervatív, pozitivista történetírója. Irodalomtörténészként kezdett, majd fokozatosan a történelemtudomány felé fordult. Elsősorban a 17. századdal, részben a 19. század magyar politikatörténetével foglalkozott. Írásait közölte többek között a Századok, az Egyetemes Philológiai Közlöny és a Tanártestületi Közlöny.

1875: Megszületett Heim Pál gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Kiemelkedő jelentőségűek a csecsemők táplálkozásával, a vitaminok szerepével, valamint a veleszületett rendellensségekkel kapcsolatos tanulmányai. Foglalkozott még a fehérvérsejtek sajátosságaival, a különböző tápanyagok, diéták emésztésre gyakorolt hatásával. Hangsúlyozta az anyatej és a vitaminok fontosságát. Nevét napjainkban Budapest VIII. kerületében gyermekkórház őrzi.

1878: Megszületett Márffy Ödön festő, grafikus, a MIÉNK, a Nyolcak és a Képzőművészek Új Társaságának tagja. Korai művei a posztimpresszionizmus jegyében készültek, majd érdeklődése a fauvizmus felé fordult. A magyar Vadak egyik legmarkánsabb képviselője lett, majd a Nyolcak idején szigorú kompozíciós rend jelent meg képein. Később Oskar Kokoschka hatására az expresszionizmus felé fordult. Táj-és alakábrázolásban egyaránt kiváló volt, de keresett portréfestő is volt. Számos alkalommal lefestette feleségét, Csinszkát.

1949: Megszületett Temesi Ferenc Kossuth-és József Attila-díjas író, műfordító. Írói világa színes, különféle élményterületekből táplálkozik: a szegedi hagyományból, az angolszász lírából, az 1970-es évek avantgárdjából és popzenéjéből. Regényeiben sokszor eljátszik a forma adta lehetőségekkel: írt már regényt például tarot kártyára, Ji-King jóslatokra vagy sakkjátszmára. Írásaiban többször elváltoztatja a főbb személy-és helyneveket. Saját maga visszatérő műveinek szintén elváltoztatott néven. Legismertebb műve a Por, amellyel létrehozta a szótárregény műfaját Magyarországon.