Kultúrtörténeti évfordulók Június 22-én

1633: Galileo Galilei az inkvizíció kényszerítésére visszavonja nézeteit arról, hogy a Föld kering a Nap körül. Az elsők között volt, akik elfogadták a Kopernikusz által leírt heliocentrikus világképet, ezt kutatásai is megerősítették. Ezzel összeütközésbe került a katolikus egyházzal, amely perbe fogta, tanainak visszavonására kényszerítette és könyveit is betiltotta. Galileinek 1642-ben bekövetkezett haláláig házi őrizetben kellett élnie. A katolikus egyház 1992-ben érvénytelenítette az ítéletet.

 

1767: Megszületett Wilhelm von Humboldt porosz államférfi, nyelvész, esztéta. Porosz diplomata volt, mellette irodalommal és nyelvészettel is foglalkozott. Bírálatokat írt Goethe és Schiller műveiről, esztétikai értekezéseket írt és műfordítóként is tevékenykedett. Nyelvészként az általános és összehasonlító nyelvtudomány területén munkálkodott. 

 

1850: Megszületett Goldziher Ignác orientalista, egyetemi tanár. A korszak egyik legnagyobb sémi filológusa volt. Megalapította a modern, kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet, a muszlim vallási eszmék fejlődését vizsgálta. Együttesen ismertette az iszlám előzményeiről, kialakulásáról és fejlődéséről szóló forrásokat és véleményeket. Foglalkozott a régi héber társadalom és mitológiai hagyomány kapcsolatával, a Korán belső fejlődésével, az iszlám és a zsidó-keresztény hagyomány viszonyával, a muszlim hittudomány fejlődésével, az arab költészettel, az iszlám szektáinak és irányzatainak történetével is.

 

1882: Megszületett Somlyó Zoltán költő, újságíró, műfordító. A Nyugat nagy nemzedékének kortársa, de a folyóiratban ritkán jelent meg. Önmagát az Átkozott költőnek nevezte, amellyel a magányára, szerencsétlen sorsára utalt. Kezdetben szecessziós-szimbolista, a bohémséget, az érzékiséget és az érzelmességet kiemelő verseket írt, később egyre rezignáltabb és tárgyilagosabb lett költészete. Műfordítóként főleg francia műveket ültetett át magyarra, többek között Baudelaire, Maupassant, Voltaire és Rousseau műveit.

 

1898: Megszületett Erich Maria Remarque német pacifista és antifasiszta író. Első műveiben az első világháború szörnyűségeit és következményeit írja le a résztvevő katonák szemszögéből. Legjelentősebb regénye a Nyugaton a helyzet változatlan, amelynek sikerét a hazug pátosztól mentes, becsületes realizmusnak köszönhette. Leginkább azt mutatta be, mivé teszi a fiatalokat a háború. Későbbi regényeiben már azzal foglalkozott, hogy a háborút megjárt fiatalok hogyan illeszkednek vissza a polgári életbe. Később foglalkozott a fasizmus embertelenségeivel is. A 20. század egyik legsikeresebb írója volt, műveit számos nyelvre lefordították és megfilmesítették. 

 

1913: Megszületett Weöres Sándor Kossuth-és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, irodalomtudós. Költészetében az osztálytársadalmaktól függetlenített, általános és elvont humanisztikus eszmék a legfőbb értékek. Szerinte a költőnek nem kell a világ dolgaiba beleszólnia. A megértés, a szemlélődés magatartása az övé, elveti a hagyományos lírai ént. Ezerarcú költő, aki otthonosan mozog a legkülönbözőbb formákban, korokban, szerepekben, szemléletmódokban. A versek mellett színjátékokat, oratóriumot, játékot, tragikomédiát, bábjátékot is írt. Jelentős műfordítói tevékenysége, számos nyelvből és kultúrkörből fordított, mindezt beleélő képessége és nyelvi ezermestersége tette lehetővé. 

 

1948: Megszületett Cserháti Zsizsa EMeRTon-díjas énekesnő, előadóművész. Az 1970-es évek egyik legnagyobb egyénisége volt, a kritikusok a második legjobb hazai énekesnőnek tartották Kovács Kati mellett. Az 1980-as években háttérbe szorult, majd az 1990-es években Magyarország legnagyobb sikerű visszatérése fűződött a nevéhez. Ismertebb slágerei: Édes kisfiam, Én leszek, Különös szilveszter, Száguldás Porsche szerelem, Hamu és gyémánt, Boldogság gyere haza.

 

1949: Megszületett Meryl Streep háromszoros Oscar-és nyolcszoros Golden Globe-díjas amerikai színésznő. 18 jelölésével ő a legtöbbet jelölt színésznő az Oscar-díj történetében. Sokan a filmtörténelem egyik legkiemelkedőbb színésznőjének tartják. Az 1970-es évek óta filmez, szinte minden műfajban megállta helyét. Jelentősebb filmjei: A szarvasvadász, Kramer kontra Kramer, A francia hadnagy szeretője, Távol Afrikától, Jól áll neki a halál, A szív hídjai, Mamma mia, A Vaslady.