Kultúrtörténeti évfordulók Október 15-én

1608: Megszületett Evangelista Toricelli itáliai fizikus, matematikus, a barokk kor egyik legjelentősebb tudósa. Jelentős munkája volt a háromkötetes Opera geometrica, amelyben közzétette hidrodinamikai kutatásait és a szabadesés és hajítás törvényszerűségeiről értekezett. Később róla neveztek el egy tételt, amely kimondja, hogy egy folyadék tartályból való kiáramlásakor az áramlási sebesség arányos a folyadékoszlop magasságának négyzetgyökével. A fizikában tett megállapításai mellett a matematikában nagymértékben hozzájárult a differenciálszámítás kialakulásához. 

1814: Megszületett Mihail Jurjevics Lermontov orosz költő, író, Puskin mellett az orosz romantika kiemelkedő alakja. Költészetén fő motívumként átvonul a szabadságvágy, magány-és elveszettség érzése, és az összhang utáni sóvárgás. További témaként megjelenik a zsarnokság gyűlölete és a romantikus individualizmus. Ebben a romantikában heves szenvedély és gondolati nyugtalanság uralkodik. Elbeszélő költeményei általában fantasztikus témájúak és a népi világban játszódnak. Ezekben a munkákban is gyakoriak a lírai részek és középpontjukban szintén a szabadság és a függetlenség iránti vágy áll.

1844: Megszületett Friedrich Nietzsche német klasszika-filológus, filozófus, egyetemi tanár, költő, zeneszerző. A 19. század második felének egyik legnagyobb gondolkodója. Legismertebb műve az Imigyen szóla Zarathustra. Itt jelenik meg az Isten halott gondolat. Erre a későbbiekben számos értelmezés született, többek között az, hogy a 19. század végének tömegkultúrája olyannyira eltávolodott már az isteni világtól, hogy saját zajától és rohanásától nem hallja a csendben megszólaló isteni hangot. Nietzsche művében megalkotta az Übermensch fogalmát is (felsőbbrendű ember), amelyet később a hitleri Németország használt fel. Ugyancsak ebben a művében kerül elő az örök visszatérés gondolata. Szerinte az események a világkorszakok ismétlődései során pontosan ugyanúgy megismétlődnek.

1917: Megszületett Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas film-és színházi rendező, színész, díszlettervező, forgatókönyvíró, főiskolai tanár, festőművész, grafikus, Érdemes és Kiváló művész. Rendezőként a rendkívüli tudatosság és biztos stílusérzék, valamint a kiegyensúlyozott színészvezetés jellemezte. Olyan jelentős filmeket rendezett, mint a Körhinta, a Hannibál tanár úr, az Édes Anna, A Pál utcai fiúk, az Isten hozta, Őrnagy úr, Az ötödik pecsét. Színészként szerepet kapott a Kádár-korszak nagy sikerű kultuszfilmjében, A tanúban, amelyben Dániel Zoltán karakterét formálta meg.

1926: Megszületett Michel Foucault francia történész, filozófus, a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója. Elsősorban a különböző társadalmi intézmények (pszichiátria, orvostudomány, börtön), valamint a szexualitás történetéről szóló újszerű kutatásairól ismert. A hatalom problémáját, illetve a tudás és a hatalom közötti viszonyt, valamint a diskurzus működését középpontba állító megközelítése számos kortárs társadalomtudományi elméletbe beépült. 

1959: Megszületett Rudolf Péter Kossuth-és Jászai Mari-díjas színész, szinkronszínész, Kiváló művész. Sokoldalú művész, bár tehetsége leginkább groteszk, ironikus hangvételű művekben tűnik ki. Számos filmben és tévéjátékban szerepelt, rendezéssel is foglalkozik. Egyik legismertebb filmje a három részes Üvegtigris, melyet rendezőként is jegyez,